Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)

TORMA Béla Gyula: Győr th.j. város és katonai helyőrsége a Magyar Nemzeti Tanács létrejöttétől a Magyar Királyi Honvédség megalakulásáig 1918-1921

Torma Béla Gyula

román, majd április 27-én a cseh csapatok támadása. Az országot szuverenitásának elvesztése fenyegette, mely megkövetelte a toborzás erőteljesebb folytatását. A tanácskormány május 2-án elrendelte az általános mozgósítást.5 A szervezőmunka erőfeszítései eredményeként a hadseregbe jelentkezők létszáma gyorsan növekedett. Május közepére 113 zászlóalj, 84 géppuskás- és nyolc lovadszázad, 39 tüzérüteg, kilenc repülő-, valamint 16 műszaki század alkotta a Vöröshadsereg hadrendjét.6 Május 10-én a bányászokból szervezett 6. hadosztály ellentámadása a demarkációs vonal mögé szorította vissza a támadó csehszlovák erőket. Majd Stromfeld május 20-án megindított ellencsapása 21-re felszabadította Miskolcot. Ez lehetőséget adott az északi arcvonalon május 30-án, mintegy 250 km széles arcvonalon a III. hadtestével (3., 5. és 6. hadosztály) indított ellentámadásra, mely a sikeres északi hadjárat néven írta be magát a magyar hadtörténelembe. Június 6-án elfoglalták Kassát és 10-ig mintegy 140-160 km mélységben hatoltak be csehszlovák területre.

Mint ismerjük, a Stromfeld Aurél vezérkari főnök által irányított felvidéki hadművelet sikereit az antant nyomására a Forradalmi Kormányzótanács feladta. A június 24-én megkötött fegyverszüneti egyezmény értelmében a Vöröshadsereg június 30-án megkezdte a visszavonulást az elfoglalt csehszlovák területekről.

Közben július 24-én a román haderő sikeres ellentámadásba ment át, 27-én átkeltek a Tiszán és tovább folytatták támadásukat a főváros felé. Ezzel a Tanácsköztársaság története véget ért. A Forradalmi Kormányzótanács 1919. augusztus 1-jén lemondott. A hatalmat a rövid ideig regnáló, mérsékelt szociáldemokrata irányvonalat képviselő Peidl-kormány vette át.

Az országos események győri vetületei 1918-1919-ben

Győrváros csadakozását a Nemzeti Tanácshoz Farkas Mátyás polgármester november l-jén tartott nyílt közgyűlésen, Dobó Sándor7 indítványára, és a jelenlévő polgárok lelkesedése mellett kimondta: Győrváros törvényhatósági bizottsága elismeri a Budapesten megalakult Nemzeti Tanács illetékességét és csatlakozik a Nemzeti Tanácshoz-8

Még aznap a város polgársága, munkássága és katonasága rögtönzött népgyűlést tartott a Royal előtt, ahol Wajdits Béla, a szociáldemokraták párttitkára szólt a néphez. A november 3-i sajtó ,A forradalmi Győr” címmel9 az alábbiak szerint jellemezte a város hangulatát:

„A forradalmi Győr. A diadalmas forradalmi láz uraÜa a várost, amelynek utcái szokatlanul élénkek. Lobogódísz a házakon, lelkesedés az arcokon, nóta az ajkakon. Es lépten-nyomon hangos szóval tárgyalják az egymást kergető eseményeket. Természetesen az érdeklődés előterében a Nemzeti

5 A Hazáért: 149. o.

6 HM HIM HL, Fond és állagjegyzék: „E” A Magyar Tanácsköztársaság Vörös hadserege 1919. márc.aug.

7 1897-1901 között Győrött színházigazgató, 1905-ben nyugdíj- és vagongyári tisztviselő lesz. 1913-tól a győri törvényhatósági bizottság tagjává választották.

8 Sády: 1918. november 1., 562. o.

9 Sády: 1918. november 1., 562-563. o.

10