Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)

Torma Béla Gyula - Torma Attila: Győri munkástragédia Komáromban, 1919. május elsején

Győri munkástragédia Komáromban 1919. május elsején

Az idézett hivatkozásokkal szemben kétségeket ébreszthet az olvasóban a bírósági tárgyaláson elhangzott két tanúvallomás, miszerint Kun Béla 30-án éjjel fél 12-kor telefonon a támadás végrehajtása ellen foglalt állást („felakasztat mindenkit, ha a támadást végrehajtják”), majd május 1-én hajnalban 3 órakor újból határozottan, annak megakadályozását követelte.63

Azt a tényt is az értékelés körébe kell vonnunk, hogy a 27-28-ára tervezett és meghiúsult puccskísérlet története nem említ katonai részvételt, csak munkásokat. Ehhez kapcsolható a Győri Katonai Kerületi Parancsnokság május 1-jén kelt helyzetjelentésében az a határozott és általuk fontosnak tartott kijelentés, miszerint a komáromi puccs nem tekinthető kizárólag a munkásság jó szándékú cselekedetének, mert a komáromi védőszakasz vörös csapatai is részt vettek benne. Felmerül a gyanú, hogy a Hadügyi Népbiztosságnak nem volt tudomása a politikai puccsot támogató katonai akcióról?

Ez a gondolat felmerülhet a kronológiához kapcsolt események egymásutániságában is. Vegyük sorra őket! A 28-án éjjel meghiúsult első puccskísértben kizárólag munkás részvételt említenek a források. Ezt követően, még aznap délután 05.30-kor napvilágot lát az intéző-bizottság parancsa, melyben Komárom visszafoglalásának akcióját alapvetően katonai erőkre támaszkodva tervezi végrehajtani.

Ez lehetett az oka Kun Béla leiratának Győr vármegye és város direktóriumához? Ebben, a hadügyi népbiztos 1919. május 16-ra elrendelte a direktórium ülését, melyen kihallgatás végett meg kellett jelenni mindazoknak, akik a komáromi hídfő támadásában részt vettek.64

„Kun Béla népbiztos elvtárs rendelete folytán mindazok, akik a komáromi hídfő támadásában részt vettek, f hó 16-án reggel 9 órakor tartoznak megjelenni a Győri Katonai Kerületi Parancsnokságnál, kihallgatás végett. A kihallgatásnál a hadügyi népbiztosságot Baán Ernő és Bíró Dezső elvtársak fogják képviselni.

Ugyancsak elrendelte, hogy a kihallgatásokra a címzett direktórium jelenlegi és leköszönt tagjai is név szerint megidéztetnek. A megidézések sürgős foganatosítását kérem azonnal elrendelni, hogy a kézbesítés időben megtörténhessen. ”

A történet hátterének egy másik aspektusa is felmerülhet. A kerületi parancsnokság május 2-án felterjesztett táviratában részletesen beszámol az un. „forradalmi tanács” tevékenységéről: a komáromi védőszakasz parancsnokainak letartóztatásáról és parancsaik valótlanságának állításról, illetve a munkások és katonák félrevezetéséről, mely tudatos provokációt sejtet az olvasóban. Ezt sugallja a jelentés befejező része is, miszerint a rend helyreállásának idejére az agitátorok eltűntek. Ténylegprovokááó történhetett?

A rendelkezésünkre álló források alapján ezeket az ellentmondásokat feloldani nem tudjuk, találgatásokba pedig nem bocsátkozhatunk. Talán további kutatások és dokumentumok választ adnak erre a nyitott kérdésre.

63 Recsák Géza és Tarkanyi Lajos tanúvallomásából

64 HIMHL, 11.1187 fondszám, 116. sz. doboz, Győri Katonai Kerületi Parancsnokság politika megbízottja, illetve Lajta-Ipoly védelmi vonal teljhatalmú politikai megbízottja, 1919. III. 23 — VII. 31.

99