Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)
HORVÁTH JÓZSEF: Az ifjú Gárdonyi és a „Garabonciás Diák”
ifjú Gárdonyi és a „Garabonciás Diák pusztán a város, hanem nagy és messze vidék elfogadott és megerősödött orgánuma gyanánt szerepel” majd újságjuk. Hangsúlyozza: „Öt évi élete e lapnak megdönté ama hitet, hogy csak a főváros képes szépirodalmi és élczlapot adni, sikerült érvényre juttatni azt a meggyőződést, hogy ahol megfelelő erők megfelelő lelkiismerettel és tapintattal ez irányú cselekvés terére lépnek, ott létesíthető akár szépirodalmi, akár élczlap, mely országos támogatást érdemel és nyer.”21 A Szávay Gyula által rendszeresen közzétett szerkesztői felhívásokat olvasva nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy 1885 októberétől más lapoknak is szerkesztője volt. Mint fentebb már említettem, 1885. október 11-től Ö szerkeszti a Győri Híradót is; így természetesen az utóbbit is népszerűsíteni igyekszik — a Garabonciás Diák hasábjain is. 1886 elején közzétett előfizetési felhívásában meg is fogalmazza: a Garabonáás Diák és a Győri Híradó a legolcsóbb lapjai a városnak, hiszen előfizetési díjuk negyedévre egyenként egy forint, így „Együttvéve negyedévi 2 írtért oly lapokat bir a t. előfizető közönség, melyek egymást harmonikusan kiegészíttik s teljesen feleslegessé tesznek bármely más helyi lapot.”22 Amikor pedig Szávay 1886. szeptember 19-én bejelenti, hogy kiválik a Győri Híradó szerkesztőségéből, és Győri Hírlap címmel hetenként kétszer — vasárnap és csütörtökön — megjelenő új lapot indít, ezt „természetesen” a Garabonáás Diák hasábjain teszi meg!23 Ziegler Géza és az élclapok Az elmondottakból talán kiderült néhány dolog arról az élclapról, melynek Gárdonyi Géza szerkesztője, majd szerkesztője és kiadó-tulajdonosa lesz Győrött. Mielőtt azonban bővebben szólnék e kiadvánnyal való szorosabb kapcsolatáról, talán nem érdektelen utalnom arra: a fiatal Ziegler Géza korábban már több élclappal is kapcsolatba került. Már Szinnyei József életrajzi lexikona említi, hogy első irodalmi kísérlete az általa Egerben irt és illusztrált Druck című élclap volt, melyből 1879-ben öt szám jelent meg; majd ugyancsak Egerben a Füllentő című élclapot rajzolta: ebben jelent meg első, nevével ellátott munkája, „Egy kínos perez” című humoreszkje.24 Ez utóbbiról Z. Szalai Sándor részletesebben is ír; ugyanő említi azt is, hogy a Druck megszűnése után Ziegler Géza a Frici című heti kiadvány „Deres” című rovatában „jelentkezett erőltetett ékeivel, Karikás és Suhogó álnéven”.25 Arról, hogy hogyan került kapcsolatba Ziegler Géza e diáklapokkal, Gárdonyi József részletesebben ír kötetében, megemlítve azt is: a humoros írások mellett „a nemes próza mezején” is „gyűjtött virágokat” a Regélő Tbemis 21 SZÁVAY Gyula: Az olvasókhoz. In: Garabonciás Diák, V. évf. 28. sz. 1886. júl. 4. p. 222. 22 Vö.: Garabonciás Diák, V. évf. 1. sz. 1886. jan. 3. p. 12. 23 Az induló Győri Hírlap előfizetési felhívását ld.: Garabonciás Diák, V. évf. 39. sz. 1886. szept. 19., melléklet. 24 SZINNYEI József i. m. III. köt. Bp., 1894. 1018. hasáb. 25 Z. SZALAI Sándor: Gárdonyi nagy útja. [Budapest], Kairosz Kiadó, (2013). p. 50.; Z. SZALAI Sándor: Gárdonyi Géza alkotásai és vallomásai tükrében. Budapest, Szépirodalmi Kiadó, (1977). p. 33. 45
