Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)

HORVÁTH JÓZSEF: Az ifjú Gárdonyi és a „Garabonciás Diák”

ifjú Gárdonyi és a „Garabonciás Diák pusztán a város, hanem nagy és messze vidék elfogadott és megerősödött orgánuma gyanánt szerepel” majd újságjuk. Hangsúlyozza: „Öt évi élete e lapnak megdönté ama hitet, hogy csak a főváros képes szépirodalmi és élczlapot adni, sikerült érvényre jut­tatni azt a meggyőződést, hogy ahol megfelelő erők megfelelő lelkiismerettel és tapin­tattal ez irányú cselekvés terére lépnek, ott létesíthető akár szépirodalmi, akár élczlap, mely országos támogatást érdemel és nyer.”21 A Szávay Gyula által rendszeresen közzétett szerkesztői felhívásokat olvasva nem sza­bad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy 1885 októberétől más lapoknak is szerkesztője volt. Mint fentebb már említettem, 1885. október 11-től Ö szerkeszti a Győri Híradót is; így természetesen az utóbbit is népszerűsíteni igyekszik — a Garabonciás Diák hasábjain is. 1886 elején közzétett előfizetési felhívásában meg is fogalmazza: a Garabonáás Diák és a Győri Híradó a legolcsóbb lapjai a városnak, hiszen előfizetési dí­juk negyedévre egyenként egy forint, így „Együttvéve negyedévi 2 írtért oly lapokat bir a t. előfizető közönség, melyek egymást harmonikusan kiegészíttik s teljesen felesleges­sé tesznek bármely más helyi lapot.”22 Amikor pedig Szávay 1886. szeptember 19-én bejelenti, hogy kiválik a Győri Híradó szerkesztőségéből, és Győri Hírlap címmel heten­ként kétszer — vasárnap és csütörtökön — megjelenő új lapot indít, ezt „természetesen” a Garabonáás Diák hasábjain teszi meg!23 Ziegler Géza és az élclapok Az elmondottakból talán kiderült néhány dolog arról az élclapról, melynek Gárdonyi Géza szerkesztője, majd szerkesztője és kiadó-tulajdonosa lesz Győrött. Mielőtt azon­ban bővebben szólnék e kiadvánnyal való szorosabb kapcsolatáról, talán nem érdekte­len utalnom arra: a fiatal Ziegler Géza korábban már több élclappal is kapcsolatba ke­rült. Már Szinnyei József életrajzi lexikona említi, hogy első irodalmi kísérlete az általa Egerben irt és illusztrált Druck című élclap volt, melyből 1879-ben öt szám jelent meg; majd ugyancsak Egerben a Füllentő című élclapot rajzolta: ebben jelent meg első, nevé­vel ellátott munkája, „Egy kínos perez” című humoreszkje.24 Ez utóbbiról Z. Szalai Sándor részletesebben is ír; ugyanő említi azt is, hogy a Druck megszűnése után Ziegler Géza a Frici című heti kiadvány „Deres” című rovatában „jelentkezett erőltetett ékei­vel, Karikás és Suhogó álnéven”.25 Arról, hogy hogyan került kapcsolatba Ziegler Géza e diáklapokkal, Gárdonyi József részletesebben ír kötetében, megemlítve azt is: a hu­moros írások mellett „a nemes próza mezején” is „gyűjtött virágokat” a Regélő Tbemis 21 SZÁVAY Gyula: Az olvasókhoz. In: Garabonciás Diák, V. évf. 28. sz. 1886. júl. 4. p. 222. 22 Vö.: Garabonciás Diák, V. évf. 1. sz. 1886. jan. 3. p. 12. 23 Az induló Győri Hírlap előfizetési felhívását ld.: Garabonciás Diák, V. évf. 39. sz. 1886. szept. 19., mel­léklet. 24 SZINNYEI József i. m. III. köt. Bp., 1894. 1018. hasáb. 25 Z. SZALAI Sándor: Gárdonyi nagy útja. [Budapest], Kairosz Kiadó, (2013). p. 50.; Z. SZALAI Sándor: Gárdonyi Géza alkotásai és vallomásai tükrében. Budapest, Szépirodalmi Kiadó, (1977). p. 33. 45

Next

/
Thumbnails
Contents