Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)

HORVÁTH JÓZSEF: Az ifjú Gárdonyi és a „Garabonciás Diák”

ifjú Gárdonyi és a „Garabonciás Diák

tett.9 A két említett kiadvány közül az előbbire különösen érdemes figyelnünk: a valójában 1879. január elsején indult Győri Lapok ugyanezen év december 31-ével meg is szűnt, 105 számot hagyva az utókorra. De nem ez teszi érdekessé, hanem megszűnésének indoka: az újság ideiglenes hézagpótló lapként indult és fennállását csak arra az időre szánta, míg egy, a győri közönség számára az akkori Győri Közlönynél „megbízhatóbb” politikai lap nem indul. A Győri Lapok szerkesztősége a Hazánk című lapot tartotta megfelelő lapnak, melynek indulása előtt megszűnt azzal, hogy szellemi utódjaként a Lazánké ismerte el. Egyidejűleg a Győri Lapok felelős szerkesztője is a Lazánk munkatársainak sorába lépett!10

Volt 1885 őszén egy harmadik győri újság is: ez a Győri Híradó címet viselte, és hetente látott napvilágot „Társadalmi, közgazdasági, közművelődési és helyi érdekű heti lap” alcímmel. A Széphegyi Jakab által alapított újságot 1885 februárjától Koltai Virgil bencés szerzetestanár — a város irodalom- és színháztörténetének kiváló kutatója — szerkesztette; 1885. október 11-től viszont az „Avar” álnév olvasható felelős szerkesztőként, mely álnév Szávay Gyulát rejti11 — aki azután 1886. január elsejétől már saját nevét használva jelenteti meg a lapot.12

Szávay Gyula és a Garabondás

És ezzel eljutottunk ahhoz a személyhez, aki az 1880-as és 1890-es évek győri sajtótörténetének talán leginkább meghatározó szereplője volt. Szávay Gyula 1861-ben született Zentán. Középiskolai tanulmányainak nagyobb részét Szegeden végezte, de onnan a nagy árvíz után Győrbe kerülve itt tett érettségi vizsgát a főreáliskola magántanulójaként. 1881-től a Győri Jogakadémia hallgatója lett: olyan jeles professzorok előadásait hallgatta, mint Kautz Gusztáv és Katona Mór;13 diáktársai között pedig ott volt többek között Farkas Mátyás és Wennes Jenő, Győr két későbbi polgármestere,14 és több olyan személy, aki a város kulturális, tudományos vagy politikai életében a következő évtizedekben jelentős szerepet töltött be. Ezen kialakuló kapcsolatrendszernek bizonyára szerepe lehetett abban, hogy Szávay Gyula hamar megismerte a város közéletét; persze segítette Őt ebben pályájának alakulása is, hiszen a Győrött töltött közigazgatási gyakorlat után rendőrfogalmazó, községbíró, aljegyző, majd tiszteletbeli főjegyző lett a város szolgálatában.15

5 SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. Kiadja Hornyánszky Viktor Könyvkereskedése. X. köt. Budapest, 1905. 773. hasáb.

10 Győr-Moson-Sopron megye időszaki sajtójának bibliográfiája, 354. tétel, p. 258-259.

11 Vö.: GULYÁS Pál: Magyar írói álnév lexikon. A magyarországi írók álnevei és egyéb jegyei. 2., változatlan kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1978. p. 56.

12 Győr-Moson-Sopron megye időszaki sajtójának bibliográfiája, 335. tétel, p. 243-244.

13 Rövid életrajzukat ld.: Győri Életrajzi Lexikon. 2. átdolgozott kiadás. Szerk.: Grábics Frigyes, dr. Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr, Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, p. 163-164.

14 Uo. p. 94., illetve 360-361.

15 Szávay Gyula életéről és munkásságáról részletesebben Id.: GRABICS Frigyes: Szávay Gyula (1861- 1935). In: Arrabona. Múzeumi Közlemények. 38/1-2. köt. Kiadja a Győr-Moson-Sopron Megyei Múzeumok Igazgatósága. Győr, 2000. p. 329-338.; Uő.: Egy értelmiségi életút a Monarchia idejéből - Szávay Gyula. In: Polgárosodás és modernizáció a Monarchiában. Szerk.: Szakái Gyula. (Műhely-különszám) Győr, 1993. p. 116-118.

43