Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)
CSIK TAMÁS: A Szépművészeti Múzeumból elszállított műkincsek Pannonhalmán 1944-1945
Csik Tamás talos átvételi okmányok és műtárgylisták hiánya) miatt veszélyben érezte a főapátságot és az ott tartózkodókat is. A tanulmányban igyekeztünk bemutatni a Szépművészeti Múzeum gyűjteményének és az elszállított, eredetileg magánkézen lévő műkincseknek az 1944-45-ös sorsát, azok pannonhalmi elhelyezését állítva a központba. A műkincsszállítmány történetét természetesen be lehet mutatni más helyszín középpontba állításával, azonban így egyben sikerült rávilágítani két, felelős beosztásban lévő vezető, a múzeumigazgatókormánybiztos Csánky Dénes és a főapát Kelemen Krizosztom helyzete közötti különbségekre, valamint a cselekvési lehetőségekből és a személyes döntésekből következő dilemmákra is. A két személy közül a tanulmányban inkább Csánky Dénesre koncentráltunk, ez főként tevékenységének ellentmondásossága és az ebből következő probléma centrikus megközelítés miatt történt. Csánkyval szemben Kelemen Krizosztomnak egyértelműen sikerült megóvnia a rábízottakat (emberéleteket), de lelkiismeretét követve még ennél is többet tett: a háborús viszonyok közepette is sikerült megtalálnia az utat a kollaboráció és a hatalommal való nyílt szembeszegülés között. Mint hivatalában maradó vezető, állami tisztviselőnek (végső soron kollaboránsnak), Csánky Dénesnek ez nem sikerülhetett, azonban a teljes megsemmisüléstől így is sikerült megóvnia a rábízott értékeket. Mindennek azonban ára is volt: a műkincsek károsodása és az utókor ítélete. 39
