Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)

CSIK TAMÁS: A Szépművészeti Múzeumból elszállított műkincsek Pannonhalmán 1944-1945

Csík Tamás

fertőbozi vasútállomásig, ahol azonban vesztegelni kényszerült, várva, hogy a fagy vagy egy bombázás martaléka legyen az értékes szállítmány. Innen rendelte Csánky Dénes a szerelvényt Sopronba, hogy egyesíthesse azt a pannonhalmi szállítmánnyal, és továbbindulhassanak végül Szentgotthárd felé.42

A keszthelyi Festetics-kastélyból 1945 februárjában elszállított képek, könyvek és oklevelek szintén Szentgotthárdon kötöttek ki. A magántulajdon önkényes lefoglalásaként is értelmezhető eset kapcsán Csánky Dénes inkább az elhagyott kastélyban, gazdádanul hagyott műkincsek biztonságba helyezését emelte ki. A háború után rögzített egyik tanúvallomás szerint az elhagyott kastély későbbi fosztogatásában és szétverésében állítólag a helyiek ugyanúgy részt vettek, mint a szovjet hadsereg.43 Nyilvánvaló, hogy az eset sajnos nem volt egyedülálló, így leginkább arra világít rá, hogy háborús viszonyok között a szabadrablás és pusztítás felelősségét nem lehet pusztán az egyik vagy a másik fél számlájára írni, de még a fegyvert nem fogó lakosság sem marad(hatot)t puszta szemlélője az eseményeknek, bármilyen indítékok is voltak a tettek mögött. Mint fentebb is jeleztük, Csánky részéről indokolt lehetett a félelem a nyilas tisztviselők és kormánytagok szándékaitól is: Rajniss Ferenc feltehetően a határon túli szállításhoz is válogatott ki műkincseket az ottani Gauleiternek (mintegy biztosítékként), de elképzelhető, hogy személyesen Szálasi Ferencnek is különítettek el műtárgyakat Szentgotthárdon.44 Mivel Csánky Dénes is a műkincsek mellett volt már ekkor, és Bogyay Tamás művészettörténész személyében olyan szakember segítette munkáját, akiben feltehetően a főigazgató is megbízott, ezért elkészülhetett egy, a korábbiaknál pontosabb műtárgylista. Minderre azonban csak az adott területen még mindig regnáló nyilas kormányzat szigorú felügyelete mellett kerülhetett sor, így Csánky ekkor már kénytelen volt a korábban magántulajdonban lévő összes műkincset leltárba venni, azonban ezeknek könnyen felismerhető és fals leltári számokat adott.45 Szentgotthárdon végre hozzáláthattak a műtárgyak csomagolásához, azonban a front közeledése miatt még a pannonhalminál is zavarosabb körülmények között kellett továbbállni a szállítmánnyal 1945 márciusának végén, így a munka nem fejeződhetett be. Csánky Dénes emlékirata szerint ekkor összesen 4144 műtárgy volt rábízva, melyeket 132 ládában helyeztek el, ezek közül viszont 45-öt hátra kellett hagyni az apátságban, és az

42 SZMI 92/1945. Jegyzőkönyv a Dr. Csánky Dénes volt főigazgató által elhurcolt múzeumi műkincsek sorsának megállapítása tárgyában (1945. június 19.).; SZMI 141/1945. Csánky Dénes: Emlékirat a magyar művészeti kincsek megóvása tárgyában. Kézirat. 43-45.

43 FARKAS Kornél: Műtárgymozgások 1938—1945. A% Országos Magyar Szépművészeti Múzeum a második világháborúban. Századok füzetek 2009. 5. sz. 103.; SZMI 92/1945. Jegyzőkönyv a Dr. Csánky Dénes volt főigazgató által elhurcolt múzeumi műkincsek sorsának megállapítása tárgyában (1945. június 19.); SZMI 141/1945. Csánky Dénes: Emlékirat a magyar művészeti kincsek megóvása tárgyában. Kézirat. 46-47.

44 Rajniss Ferenc 1945. március 20-án lemondott a miniszterségről, utódja, Tárczay Felicides Román korábbi államtitkár lett.

FARKAS Kornél: Műtárgymozgások 1938—1945. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum a második világháborúban. Századok füzetek 2009. 5. sz. 103.; SZMI 141/1945. Csánky Dénes: Emlékirat a magyar művészeti kincsek megóvása tárgyában. Kézirat. 46.; SZMI 40/1947 Rajniss Ferencnek, a külföldre szállított magyar műkincsekről szóló vallomása (1946. január 30.).

45 FARKAS Kornél: Műtárgymozgások 1938—1945. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum a második világháborúban. Századok füzetek 2009. 5. sz. 103.; SZMI 141/1945. Csánky Dénes: Emlékirat a magyar művészeti kincsek megóvása tárgyában. Kézirat. 46-47.

35