Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)

BAGI ZOLTÁN „Azmikor az vaspléhből csinált torony tetejére helyheztetett kakas megszólalna”

Bagi Zoltán Péter

regeket, mind az egész had számából válogatván”.33 Miből állhatott ez a válogatott had? Csak olyan gyalogság és lovasság jöhetett szóba, amely a magyarországi hadszíntéren telelt ki, illetve amely eleve valamelyik végházban állomásozott. Az előbbiek számba vételéhez vissza kell lépnünk az időben, egy esztendővel. Az Udvari Haditanács Georges Bayer de Boppardot és Hans Reinhard von Schönberget 1597 tavaszán megbízta egy francia-lotaringiai, illetve egy vallon gyalogezred felállításával.34 Utóbbival a hadjárat végeztével, 1597 decemberében az Udvari Haditanács megállapodást kötött, hogy vallonjainak létszámát toborzással egészítse ki 2000 főre.35 A haditanácsosok pedig Boppard-dal 1598 áprilisában egyeztek meg arról, hogy megmaradt gyalogosaihoz újabb 2400 főt toborozzon Lotaringiában és a Francia Királyság területén.36 Mindkét gyalogság a magyar hadszíntér közelében vonult téli szállásra. Schwarzenbergnek a győri rajtaütésről készült március 30-i jelentéséből kiderül, hogy öt zászló francia és öt zászló vallon vett részt a támadásban.37 Ez a szám megegyezik a haditervben előzetesen meghatározottakkal, létszámukat azonban Schwarzenberg nem adta meg. Ennek hozzávetőlegesen pontos meghatározásához Istvánffy művét kell újra idéznünk. Szerinte ugyanis a „franciái gyalogok kilencszázan valának, balonok meganynyi számuk”.38 Azaz Schwarzenberg mintegy 1800 főnyi, a korszak legjobb gyalogosai közé számító katona felett rendelkezett.

Schwarzenberg haditerve és március 30-i jelentése szerint a 28-ról 29-re virradó éjszakán összesen hét kompánia vett részt a Győr elleni támadásban: a már korábban említett négyen kívül Gian Baptista Miniati, Hans Leonhard von Jeli, és Attilio Vimercato vallon lovas lövészei.39 Hasonlóan Boppard és Schönberg gyalogosaihoz, ezt a lovasságot is az elmúlt évben fogadta fel az Udvari Haditanács,40 és a bányavárosok területén vonultak téli szállásra.41 Érdekes módon Istvánffy látszólag nem tett említést erről a lovasságról, igaz viszont, hogy a rajtaütés leírásánál már szerepel művében mind de

33 ISTVÁNFFY 2009. 292.

34 ÖStA KA Best. 521/1597.; KELENIK József: A hadügyi forradalom és hatása Magyarországon a tizenötéves háború időszakában. Tények és megjegyzések a császári-királyi sereg valós katonai értékéről. Hadtörténelmi Közlemények 103 (1990: 1. sz.) 94.

33 ÖStA KA HKRA Prag 1597 No. 10.

36 ÖStA KA Best. 576/1598.; SAHIN-TÓTH Péter: Egy lotaringiai nemes a „hosszú török háborúban”: Georges Bayer de Boppard. In: Változatok a történelemre. Tanulmányok Székely György' tiszteletére. Monumenta Historica Budapestiensia XIV. Szerk.: Erdei Gyöngyi - Nagy Balázs. Budapest, 2004. 297- 304. 302.

37 ÖNB Cod. 8971. Föl.: 180r.

38 ISTVÁNFFY 2009, 293.

39 ÖNB Cod. 8971 Fok: 180v.

40 De Lopez: ÖStA KA HKR Wien Prot. Expedit Bd. 198. Fok 334v.; ÖStA KA HKR Wien Prot. Reg. Bd. 199. Fok 282v. No. 134.; ÖStA KA HKR Wien Prot. Reg. Bd. 199. Fok 354r. No. 25. Miniati, Jeli, Vimercato és Verleine: ÖStA KA Best. 531/1597.; Strassoldo: ÖStA KA Best. 530/1597. Hugne 1597- ben nem kapott külön Bestallungot. Boppard-ot 1597. március 1-én bízta meg a császár egy 3000 fős gyalogezred, valamint 5 kompánia lovas félfogadásával. ÖStA KA Best. 521/1597.; KELENIK 1990. 94.; NIEDERKORN, Jan Paul: Die europäischen Mächte und der „Lange Turkenkrieg” Kaiser Rudolfs II. (1593-1606). Wien, 1993. 211.; PÁLFFY 1997b. 44.; SAHIN-TÓTH Péter: Lotaringia és a tizenöt éves háború. In: Századok 138 (2004: 5. sz.) 1149-1188. 1162.; SAHIN-TÓTH 2004a. 302.

41 ÖStA KA AFA 1590/12/2.; HEISCHMANN, Eugen: Die Anfänge des stehenden Heeres in Österreich. Wien, 1925. 253.; SAHIN-TÓTH 2004a. 302.

12