Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)
BORBÉLY TAMÁS: Galíciai menekültek fogadtatása Győrben az első világháború idején
borbély Tamás szennyes állapotuk, mint inkább ama vérlázjtó tétlenségük miatt, amelyet a falusiak látnak legjobban. ’29 30 A cikk, mely a menekültek tétlenségéről ad számot, egy hosszabb publicisztika része, mely ,A Tésur” címmel jelent meg a 13-i Dunántúli Hírlap hasábjain. A csak „hl” monogrammal aláírt újságcikk tömör összefoglalását adja valamennyi korabeli előítéletnek és a menekültekkel szembeni ellenszenvnek. A „tésur” által megszemélyesített galíciai menekült itt élesen szembe kerül a harcolókkal, akik vérüket ontják a hazáért és a hátramaradt földeken szakadadanul robotolókkal. Ezzel szemben, a szerző szerint, a „tésur” csak tétlenkedik a falvakban és megdrágítja az egyébként is magas piaci árakat. A galíciaiakkal szembeni retorikai támadások mellett már a helyi hatalmat is bírálja a szerző: „Szplgabíró uraink sokkal okosabban cselekedtek volna, ha ajánlgató körleveleik helyett, amelyeket a falvak papjaihoz jegyzpihez intéztek r a krisztusi szeretetek emlegették érdekükben, ayt rendelték volna el, hogy a falvakba kihelyezett menekültek illendő ár fejében tartoznak a gazdasági munkában segédkezni. Űrről azonban galíáai atyánkfiái hallani sem akarnak. Az »özvegy faluk« majd megőrülnek a sok munkában;még a cséplést se igen végezték el s már nyakukon az ó'sf munka... ’50 A cikk a galíciai menekültekkel szembeni ellenszenv kifejezése mellett az erdélyi menekültekkel való szembeállítást is napirendre veszi. Nem is titkolja, hogy amellett, hogy az erdélyi menekültek szerinte azonnal munkára foghatók, még a „honpolgárság faji öszszetartozandóság” is az irántuk való felelősséget jelenti. A cikk szerzője egyértelműen a galíciai menekültek Ausztriába történő továbbítását követeli. „A Tésur” című cikk jelentőségét mutatja, hogy nyomában kisebb hírlapi vita bontakozott ki, ugyanis a Népszava elítélően reflektált a cikk tartalmára szeptember 23-án. A cikk a menekültek hányatatott sorsát és a vidéki lakosság galíciaiakkal szembeni mind gyakrabban jelentkező ellenszenvét hangsúlyozza. A Dunántúli Hírlap nem hagyta szó nélkül a Népszava bírálatát. Szeptember 26-án megjelent írásában ismét „hl” igyekszik megsemmisíteni a baloldali lap állításait, arra hivatkozva, hogy a galíciai menekültek nem kívánják kivenni részüket önmaguk ellátásából, ráadásul a Népszava cikkének vélt sugalmazásával szemben a menekültek műveletlenek és ápoladanok is: „Népszava igen jól tudja, hogy azok a galíciaiak, akik a Dunántúl falvaiban tartózkodnak, nem doctor jurisok, báró kis asszony ok, vagy francia kereskedelmi levelezők, akiknek a falusi házkörüli teendők derogálnának. Igen jól tudhatja, hogy azpk mind szegény nyomorult zsidók, akik bizony megfoghatnák a dolog komolyabb végét, ha akarnák. ”31 A hírlapi vita rövid bemutatása jelzi, hogy ebben az időben már tapintható volt a feszültség, az ellátási nehézségekkel párhuzamosan a menekültek egyszerre jelen lévő két csoportja megterhelte a város és a környék társadalmát. Valószínűleg ez is közreját29 Dunántúli Hírlap 1916.09. 13. 1. 30 Dunántúli Hírlap 1916.09.13. 3' Dunántúli Hírlap 1916.09.26. 1. 108
