Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)
BORBÉLY TAMÁS: Galíciai menekültek fogadtatása Győrben az első világháború idején
Borbély Tamás GALÍCIAI MENEKÜLTEK FOGADTATÁSA GYŐRBEN AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN Az első világháború többek között a menekültek ügyében is újat hozott. A tömeges menekülés, a szülőföld és az otthon elhagyásának kényszere — tíz- és százezres nagyságrendben — nem volt jellemzője a korábbi háborúknak. A menekülés nehézségei és az ellátás kihívása nem csak magukat a menekülőket érintették, hanem az összecsapások által nem sújtott, a frontvonalaktól távol eső hátországot és a hadviselésben egyébként is megterhelt állami bürokráciát. A Nagy Háború idején a Magyar Királyságnak két jelentősebb „menekülthullámmal” kellett szembenéznie. 1914 őszétől az orosz támadások hatására az Osztrák-Magyar Monarchia keleti területeiről, elsősorban Galíciából és Bukovinából indultak meg kisebb, majd egyre nagyobb számban az ország belső területei felé. Ezeknek a menekülteknek a problémája évekig megoldásra várt, mivel a keleti területeken sokáig elhúzódtak a hadi események. A másik jelentős menekülthullámot az erdélyi román betörés váltotta ki 1916 augusztusának végén. Az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország csapatainak viszonylag gyors sikerei után azonban jóval hamarabb, már 1916 végén vagy 1917 elején visszatérhettek otthonaikba a menekülők. Összességében tehát a galíciai és bukovinai menekültek mérsékeltebb számban, de hosszabb ideig tartózkodtak szülőföldjüktől távol, míg az erdélyi menekültek rövid idő alatt jóval nagyobb számban és koncentráltabban okoztak kihívást, ám hamarabb hazatérhettek otthonaikba. A galíciai és erdélyi menekültek megítélése a politika, a sajtó és az állami igazgatás szempontjából is különbözően alakult. Az Osztrák-Magyar Monarchia keleti területeiről érkezőket szinte azonnal ngalíáánereknek”, galíciaiaknak nevezték, azt sugallva, hogy mindannyian zsidó származásúak és vallásúak.1 Számukról egyébként megbízható becslésekkel rendelkezünk. Amint Bihari Péter történész írja, az Ellenőr című újság 1914 októberében 6-8 ezer menekültről tudósított, míg később a legtöbb lap 20 ezer főről számolt be. Ugrón Gábor belügyminiszter szerint Magyarországra összesen 25 ezer galíciai érkezett, akik közül 1917 őszén még 16 ezer tartózkodott az országban.2 1 Bihari Péter: Ujvés^árkok a hátországbab. Középosztály, zsidókérdés, antiszemitizmus az első világháború Magyarországán. Napvilág Kiadó, 2008. 152. 2 Bihari Péter i.m. 152. 101
