Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)

GALAMBOS KRISZTINA: Adalékok a győri bolgárkertészek történetéhez

Adalékok a győri bo Igárkertés^e k történetébe%

ltalánosságban elmondható, hogy étkezési szokásaik nem különböznek túlságosan a magyar étkezési szokásoktól, ételeik hasonlóak. Kedvelik a leveseket, főzelékeket; különbség leginkább a fűszerezésben van: például a rizst, ami egyébként jellemző köret, feketeborssal ízesítik.

Az 1940-es, 50-es években pravoszláv pap járta a kertészeteket, hogy felszentelje az otthonokat. A rokonok az óhazában maradtak, a rokonjellegű kapcsolatokat a komaság pótolta. A családi ünnepek általában szűkebb körben zajlottak. A Gergely és a Julianus naptár szerint is ünnepelték a karácsonyt; a második az otthoniakat idézte, ezért szomorkás ünnep volt. Megünnepelték a húsvétot, de első helyen mindig a munka állt. Három fontos ünnepük volt még: Szent György nap, Szent Mihály nap és a Szent Demeter nap.

Az itt maradt bolgárok sokáig megőrizték állampolgárságukat, de integrálódtak; a következő generációk már nem tanulták meg a bolgár nyelvet és kevés kapcsolat maradt az óhazával.47

Összegzés

A bolgárkertészek hosszú időn át meghatározó szerepet játszottak a hazai és ezen belül a győri zöldségtermesztésben. Nekik köszönhetjük, hogy a szegényebb rétegek számára is megfizethetővé váltak a zöldségfélék. Módszereik hamar elterjedtek és nemcsak Győrben, hanem a környékén is létesültek bolgárjellegű kertészetek. Németh János kapuvári prépost-plébános kezdeményezésére bolgárkertészetet akartak létrehozni Vitnyéden 1906-ban.48 Szeghalmi Gyula az 1938-ban kiadott Dunántúli vármegyék című munkájában említi meg Ländler Antal 12 holdas bolgárkertészetét Abda- Pilingérpusztán.49 A technika fejlődésével és a nagyüzemi termeléssel a bolgárkertészetek nem tudtak versenyre kelni, pedig sok mindent átvettünk tőlük, elsősorban az öntözést és a melegházi termelést.

Mentes Mihály kanonok, költő az 1930-as években így jeleníti meg alakjukat:

„Sétáltam egyszer a határba künn.

Bolgárkertészek öntöztek épen.

Forrón sütött a nap. S fürdőitek vígan.

A kis palánták a csatornák hűs vizében.”

(részlet a Csatornák című versből)50

47 Adatközlő: Doncsev Iván (született 1947, Győr).

48 Bolgár-kertészet Vitnyéden. In Dunántúli Hírlap, XVII. évf. 70. sz. (1909. jún. 17.) p. 3.

49 Szeghalmi Gyula: Dunántúli vármegyék. Budapest: M. Városok Monográfiája Kiadó, 1938. p.

50Mentes Mihály: Csatornák. In: Dunántúli Hírlap, XLI. évf. 64. sz. (1933. márc. 19.) p. 5.

99