Levéltári források Győr első világháborús éveiből I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
TARTALOM
Bevehető repet betöltő polgármester halálát és az új király koronázását. Ezek mellett további meghatározó események és azok városi reflexiói kaptak helyet. A III. fejezet forrásai a város szociális viszonyait és társadalmi feszültségeit illusztrálják. A közgyűlési jegyzőkönyvek és az ügyviteli iratok alapján feltárulnak azok a nehézségek, melyekkel a városban élőknek a hátországi lét mindennapjai során szembe kellett nézniük. A közreadott dokumentumokkal láthatóvá válik, hogy az ország hogyan szembesült leghamarabb a háborús gazdálkodás kihívásaival. A válogatott dokumentumok rámutatnak a városi hivatalnokok bérének alakulására, jövedelmeik elértéktelenedésére. Ez a folyamat magában rejtette a társadalmi feszültségek lehetőségét, amennyiben a város nem tudott már olyan egzisztenciát biztosítani alkalmazottainak, mint például a Győrben működő üzemek saját dolgozóiknak. Több forrás is ehhez a folyamathoz kapcsolódik. Az utolsó közreadott beadvány pedig a győri munkásság képviselőinek tiltakozását mutatja a közellátás visszásságai és a megélhetési nehézségek miatt. A IV. fejezet a szociális gondoskodás, a segélyezés és az egészségügy főbb forrásait adja közre. A város ebben a két évben kénytelen volt megtapasztalni, hogy egyre nagyobb tömegek segítését kell megoldainia. Ebben élen járt a városi Segítő Iroda, Éberth Gé%a tanácsos vezetésével, aki munkájának köszönhetően országos ismertségre tett szert. A források révén is előtérbe kerül a rokkantak támogatása, melyhez kapcsolódóan a vizsgált időszakban elkezdődött az ún. Rokkantak kertvárosának megalapozása. Ezen kívül a város és a városi elit szociális érzékenységére mutat példát a Lederer testvérek bőkezű adományozása vagy a helyi árvák gyámolításának intézményesítése. Az V. fejezet dokumentumai elsősorban az üzemek munkaerőhiánya miatt fokozottan jelen lévő hadifoglyokhoz kapcsolódnak. A hadifoglyok megjelenése a hátországban a tömegháború közvetlen következményeként értelmezhető. A válogatott levéltári dokumentumok segítségével az került előtérbe, 21
