Levéltári források Győr első világháborús éveiből I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

TARTALOM

Bevehető

veti a közreadott dokumentum pontos levéltári jelzete, majd pedig maga a szöveghűen közölt forrás.

A tematikus fejezetek szerkesztése esetén törekedtünk valamiféle fontossági sorrend felállítására, ami természetesen szubjektív szerkesztői meglátást takar. Elképzelhető lenne a fejezetek eltérő sorrendjének összeállítása, illetve az általunk megállapítottaktól eltérő fejezetek megalkotása, vagy akár teljesen különböző források közreadása is. A fejezetek összeállítása azért is önkényes, mert egyes dokumentumok és az általuk felvetett problémák nem kizárólag egy tematikus egységhez kapcsolódhatnak. Például a városi munkásság súlyosbodó életkörülményei vagy a gyárakat sújtó munkaerőhiány szemelvényei több alkalommal is helyet kaphatnának, több fejezetbe is beilleszthetők lennének.

Elsőként összefoglaló jellegük miatt szükségesnek tartottuk a közigazgatási bizottság jelentéseit közreadni, majd az országos és helyi politika legfontosabb változásaira történő reflexiókat közöltük. Ide kapcsolódott például a háború kitörése, Wennes Jenő közel egy évtizedes polgármesterségének vége vagy IV. Károly magyar király megkoronázása. Az ezt követő fejezetekben a háború hátországra gyakorolt legfontosabb következményeit vettük sorba. A szociális viszonyok alakulása, a segélyezés és az egészségügy, majd pedig a totális háborúval járó, korábban ismeretlen jelenségek (hadifoglyok és menekültek tömeges megjelenése) következtek. Az ezekbe a fejezetekbe válogatott források elsősorban a társadalmi helyzet változásait igyekeznek illusztrálni, miként váltak egyre súlyosabbá a megélhetési nehézségek, hogyan látta el a város a nélkülözők (hadirokkantak, menekültek) megsegítését, miközben saját alkalmazottainak is egyre nehezebb feltételek között kellett talpon maradnia. A VII. és VIII. fejezetekben a város gazdálkodása és a korábbi évtizedekben megerősödött gyáripar alakulása zárja a kötetet.

19