Levéltári források Győr első világháborús éveiből I. - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

TARTALOM

Előszó

Kötetünkben Győr városának első világháborús éveiből (az első kötetben az 1914 és 1916 közötti időszakról) gyűjtöttünk össze levéltári forrásokat. A háború a város történetében egy közel fél évszázados fejlődési, átalakulási szakasz megtorpanásának tekinthető;1 így annak ellenére, hogy a várost a harcok közvetlenül nem érintették, hatásai megkérdőjelezhetetlenek. Az első világháború a kortársak és az utókor számára is valamiféle váltást, cezúrát jelentett. Sokan tekintik a „hosszú tizenkilencedik század” lezárásának, a boldog békeévek befejező mozzanatának. Eric Hobsbawm az említett „hosszú tizenkilencedik század” kifejezés analógiájára az első világháborúval kezdődő és 1990-nel záruló időszakot nevezi a „szélsőségek korának Hans Ulrich Wehler az első totális háborúnak tartja, amelyben a mozgósítás már nemcsak a bevonult katonákra, hanem az egész lakosságra is vonatkozott. A háború közvetlen és közvetett hatásai alól senki nem húzhatta ki magát. Wolfgang J. Mommsen a polgári korszak végének kezdeteként tekint az eseménysorra. Széles körben elterjedt továbbá George F. Kennan 1979-es kifejezése, mely a század alapkatasztrófájaként értelmezi a „nagy háborút”. A két utóbbi kifejezés — „alapkatasztrófa” és „a polgári korszak vége” — sok szempontból azonos jelentéssel bír a polgárság növekedésének, fejlődésének megtorpanása szempontjából.2

Győrt 1914 és 1918 között a világháború - ahogyan az ország területének jelentős részét — közvetlenül nem érintette. A világégés hátországra gyako1 A város dualizmus kori fejlődésével kapcsolatban lásd a „Győr. A modellváltó város 1867-1918” című forráskötetet, ami Győr Megyei Jogú Város Levéltárának gondozásában jelent meg 2011-ben. A kötet jelen mű előzményeként is értékelhető.

2 Szabó Dániel: Az első világháború. Budapest Osiris Kiadó, 2009. 17.

17