Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
MÁRFI ATTILA: Győr színészete a 19. század második felében, különös tekintettel az itt szerepet vállalt jeles egyéniségekre
Márfi Attila Míg a magyar szerzők közül Jókai, Szigligeti, Gárdonyi, Csiky Gergely, Jósika Kálmán, Csepregi Ferenc és Bródy Sándor műveinek a sikere töreden. Ugyanakkor 1867-től a német vendégfellépésekre már csak évi két hónapra volt igény, s végül 1885-ben végleg leáldozott — számos vidéki városhoz hasonlóan — Győrben is a német színjátszás csillaga. Ugyanis Beliczay Elek tiszti főügyész a német színtársulatokat végleg eltiltó indítványát a város közgyűlési határozatban fogadta el 1885 novemberében.125 Pedig az utoljára Győrben fellépő Victor Berthal-féle társulat áprilistól júniusig sikerrel szórakoztatta a győri németajkú polgárokat. Az elaggott, folyton renoválásra szoruló színházépület továbbra is az 1862-ben bejegyzett részvénytársaság kezelésében volt 1878-ig. Ekkor ugyanis megalakult a Győri Színi-Egylet azzal a céllal, hogy kibéreljék a színházat, saját, önálló társulatot szervezzenek szintén részvényes tőkére támaszkodva. Ez a rendszer csak 1881-ig tudott életképes maradni, s 1885-ben a város visszavásárolta az épületet, de az itt játszási jogot nyert társulatoknak térítésmentesen adta át a színházat.126 Szintén 1885-ben, Sopron és Győr az évtizedekig húzódó együtt szereplés kérdésére pontot téve létrehozta a közös társulatot, Somogyi Károly vezetésével. A megegyezés szerint az októbertől áprilisig tartó téli évad első felében Győrben játszott a társulat, míg tavasszal Sopronban fejezték be az évadot. A színi kerületi változások ellenére is ez a formáció még évekig fennállott. Kiemelt jelentősége miatt Somogyi Károly színigazgatóról külön is meg kell emlékeznünk: Somogyi Károly, a vidéki színjátszás jeles egyénisége (1845-1908) Somogyi Károly 43 éves színi pályafutása a korszak tipikus színészkarrierjének tűnhet, azzal megszorítással, hogy nem törekedett az akkor már a szakma csúcsát jelentő fővárosi színházakat meghódítani. Ezért a közel egy emberöltőt kitevő működése alatt az ország legfontosabb színi állomásain szerepelt, különböző beosztásokban, többnyire színigazgatóként. Számos vidéki város színjátszásánál Somogyi jelenléte mérföldkőnek számított. Elsősorban, mint kiváló színházszervező tett sokat a dualista kori Magyarország vidéki színművészetének fejlődéséért. Persze ehhez hozzá kell tennünk, hogy ennek megvalósításához jelentős magánvagyona is sokat segítette. Az életében gyakran jelentkező gazdasági és művészeti nehézségeken erre a tőkére hagyatkozva tudott számtalanszor túllépni. Pályakezdése és a győri évek A rendelkezésünkre álló források ismeretében jóformán csak színészpályájára vonatkozóan találtunk adatokat. Az azonban ismert, hogy 1845. október 11-én született a Somogy megyei Pusztakovácsin. Magánéletét, családi körülményeit és iskolai éveinek 125 Lám Frigyes: A győri német színészet története a szabadságharc után. In: Győri Stymie. VII. évf. 10. szám. 1936. december. Szerk. Valló István. Győr, 1937. 259. 126 Koltai Virgil: Győr ssgnés^ete 1849-1885. (II. rész) Győr, 1890. 82-83. 138
