Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
HORVÁTH JÓZSEF: Győri seborvosok végrendeletei a 18. századból
Morvát József merült nehézségekre is. Majd a 18. századból eddig feltalált forrásokat mutatom be kissé részletesebben: két borbély mellett két borbély-özvegy végakarata került eddig elő - az utóbbiak egyike két „utolsó akaratot” is hagyott családjára, az előbbiek egyike viszont testamentumát egy fiókvégrendelettel is megtoldotta. Végül az elemzett forrásokat teszem közzé, megértésüket jegyzetekkel is segíteni akarván. A 17. századi győri borbély-végrendeletekről A győri borbélyokkal tudomásom szerint elsőként Bedy Vince foglalkozott a győri ipar történetét feltáró munkájában.10 A „IX. Egészségápoló iparágak” című fejezetben található a ’’Borbélyok-sebészek” című alfejezet, melynek élén a szerző megállapítja: „Nemcsak a haj-, a bajusz-, a szakálnyíró és csinosító mesterei voltak, hanem egészségtani feladatokat is végeztek, azért hivatalosan kirurgusoknak, sebészeknek hívták őket. Eret vágtak, köpölöztek, sebet kötöztek, fogat húztak...”.11 Már a 16. századiak közül is felsorol több ismert győri borbélymestert, hogy azután a 17. századi kirurgusokkal folytassa a sort: „Czwitkovics Mátyás, Csicsói Simon Gergely és György, Fodor György, Győri István, Hercegszőllősy István, N. Huszár Mihály és György, Kaczer István, Komáromi Miklós, Rrasztovicai Miklós, Patonai János, Török András, Szováth Péter...” Megtudjuk közleményéből azt is, hogy a győri borbélyok a XVI. század végén tömörültek céhbe: „céhszabályaikat a káptalan 1593-ban adta ki azzal a feltétellel, hogy földesúri jogelismerés címén évenkint 1 ft-ot fizet a céh”. Előírja továbbá a céhszabályzat azt is, hogy sátoros ünnepeken misét szolgáltatnak a mesterek és azon testületileg megjelennek, miként az úrnapi körmeneten is. Mivel az eredeti céhlevél a török ittléte alatt elveszett, a káptalan 1607-ben ismét kiadta azt a borbély-sebészeknek — ezt a céhlevelet azután 1649-ben III. Ferdinánd, majd 1718-ban III. Károly király is megerősítette.12 A Bedy Vince által említett adatokat Gecsényi Lajos újabb kutatásai is alátámasztják.13 A 17. századi győri végrendeleteket közzétevő három kötetben öt Borbély nevű személy végrendelete kapott helyet. Érdemes megnéznünk e testamentumokat: mit tudunk meg belőlük viselőjük e mesterséggel való kapcsolatáról? Közülük időrendben a legkorábbi Barbely Péter 1615. február 18-án kelt utolsó akarata, melynek elkészítésénél több más tanú mellett Móricz Barbelj György céhmester és Barbely Mihály is jelen volt.14 Ez a tény már önmagában is valószínűsíti, hogy e testáló valóban a borbély mesterséget űzte. Megerősíti feltételezésünket, hogy a mesterséghez való szerszámait — „Az my szerszámom Borotwatt” — Jancsi nevű fiának hagyja. Ezen rendelése egyben mutatja azt is, hogy mesterségét a családon belül tovább tudta örökíteni. 10 BEDY 1942. 136-138. o. 11 BEDY 1942. 137. o. >2 BEDY 1942. 137. o. 13 Vő.: GECSÉNYI 1979. 158. o. 14 HORVÁTH 1995. 57. o. 88
