Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
KATONA CSABA: Écsy László balatonfüredi fürdőigazgató győri és Győr vármegyei kapcsolatai
Ecsy hasaló balatonfüredi fürdőiga^gató győri kapcsolatai... amely bizonyos Écsy Istvánig (aki 1753-ban látta meg a napvilágot) vezeti vissza a família gyökereit. Ezen a családfán megtalálhatóak a fent említett folyamodók is,26 ám az ekkor már Füreden fürdőigazgatóként működő Écsy László nem. O azonban, mint fentebb láthattuk, külön úton járva, de szintén utánament családja nemességének, aminek következtében Győr vármegye ki is adta számára az erről szóló bizonyítványt. Ezt Zala vármegye (Écsy László állandó lakhelye, Füred e törvényhatósághoz tartozott) 1844. január 15-i közgyűlésén ki is hirdettek,27 majd a vármegye 1847. augusztus 30-i közgyűlésének határozata alapján november 18-án bejegyezte Écsyt a kétségtelen zalai nemesek sorába.28 Mit árulnak el e fenti adatok? Azt, hogy a két tanú, Kovács és Malomsoki, a sok év távlatából tévedett ugyan az édesapa nevét illetően (akinek László keresztnevét megerősítik fia naplói), ám Écsy László tényleg egy Pozsony vármegyei eredetű, de Győr vármegyébe átszármazott, birtoktalan nemesi család sarja volt. Az ő ágán a család megélhetését azonban már nem valamiféle birtok vagy hivatal jövedelme, hanem az iparűzés biztosította.29 Az apa, tehát az idősebb László mészáros mesterségét folytatta az ifjabb László fiútestvére, József is, míg lánytestvérük, Rozália, szintén iparoscsaládba házasodott. Az ő férje, Rigler József Tihanyban kőművesmesterként dolgozott 1851-ben bekövetkezett haláláig: egyebek mellett ő irányította a füredi Kerektemplom építkezését.30 Ebből a sajátos környezetből emelkedett ki gimnáziumi, majd jogi akadémiai végzettsége révén a szorgalmas, pontos, jó eszű ifjabb Écsy László és lett fiatalon - rövid győri, majd szentmártoni kitérőt követően — a füredi Savanyúvíz fürdőigazgatója több mint fél évszázadon át. Az Écsyt Győr vármegyéhez fűző szálakat tovább bogozva érdemes visszatérni néhány gondolat erejéig az édesapához, az idősebb Lászlóhoz, illetve a fiústestvérhez, Józsefhez is. Écsy László Füredre költözését követően az ő személyük révén ugyanis továbbra is intenzív kapcsolatban maradt Győr vármegyével. Az apa Nagybarát után vélhetően a Szentmárton melletti, tehát szintén Győr vármegyei Ravazdon élt haláláig. Ez onnan sejthető, hogy itt temették el, amint azt Écsy naplója elárulja: „Ravazdi sírkertbe nyugszik boldogult édesatyánknak sírverse emez, melyet tisztelendő Berzál úr készített ravazdi plébános korában: »Itt nyugszik Krisztusban 70 éves földi pálya után nemes Écsy László. Meghalt 1848 évi január 16-án. Hív neje, Dorfner Borbála és háládatos gyermekei, László, József és Rozália a szeretetnek e gyászemlékét neki szentelik. Minden elhunyt hívekkel egyetemben nyugodj ez szent békességben, ámen.«”31 Ravazdon vélhetően még élhettek az Écsy családnak további rokonai is, hiszen a napló többször is említi a falut, amit kiválóan példáz az alábbi idézet: „Ravazdról hozott ma-26 MNL GyMSM GyL IV. a. 1. a. Écsy család iratai. 20. Az Écsy család családfája. 27 MNL ZML 1844:491. 28 MNL ZML 1847:3360. Mindkét adatra hivatkozik: Kataszter, 1845. 29 A korban meglehetősen általános jelenség volt, hogy nemes családok sarjai iparűzésből (mások kereskedelemből) fedezték megélhetésüket. Győri példákat hoz erre: BALÁZS, 1980. 137. 30 Jalsovics, 2008. 70.; Sörös, 1911.253.; Lichtneckert, 2008. 10. 31 ÉCSY, 2008 [2009] 107. 83
