Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

BANA JÓZSEF - BARNA Attila: Kísérlet a Pozsonyi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Győrbe telepítésére, 1921

Ban a József — Barna Attila

halál”-t, hanem a lassú elsorvadást. Már pedig a nemzet a nemzeti kultúrában él, e nélkül nem nemzet, hanem csak néptömeg, amelynek nincs magasabb célja. A nemzetet a nemzeti kultúra fűzi össze s ez a kultúra fűzi a nemzetnek annak idegenbe szakadt testvéreit is. A magyarságnak semmi körülmények között sem szabad lemondania arról, hogy önálló nemzed életet éljen, mert a népek versenyében csak azok a nemzetek számíthatnak diadalra, s így kedvezőbb életfeltételekre, amelyek nemzeti kultúrájukkal hozzájárulnak az emberi haladás előmozdításához. Lehet valamely nemzet kicsiny, de ha kulturális színvonala magas, diadalmasan áll meg a nagynevű nemzetek mellett. Viszont „elvész a nép, amely tudomány nélkül való” s épp a történelem mutatja, hogy a kulturális inferioritás az, amely a nagy nemzetek felbomlását és megszűnését okozta.

Feladatunk tehát éppen a mai nehéz helyzetben az, hogy szellemi kultúránkat ne csak fenntartsuk, hanem fokozzuk is. Minden lépés, melyet e téren visszafelé teszünk, egy lépés a nemzeti önállóság sírja felé. A nemzeti kultúránk egyetlen egy bástyáját sem szabad még ideiglenesen sem feladni.

Ha ebből a szempontból vizsgáljuk egyetemünk jövő elhelyezkedésének kérdését, akkor arra az eredményre kell jutnunk, hogy főképpen a magyar kultúra érdeke a pozsonyi egyetem önálló fenntartása s önálló elhelyezése oly városban, amely eredeti székhelyének megfelelő környezetet biztosít számára. Ha a pozsonyi egyetem Debrecenben működnék, akkor tulajdonképp a debreceni egyetem feladatát teljesítené, akár beolvad a debreceni egyetem tanári karába, akár pedig csak kooperál azzal. Ez lényegében a pozsonyi egyetem megszűnését jelenti, mert az azontúl már csak nevében él, de voltaképpen, mint önálló működéssel és hatáskörrel bíró egyetem megszűnt, mert a debreceni egyetem munkáját és feladatát vette át, akármilyen legyen is a viszony, amely a debreceni egyetemhez kapcsolja. A debreceni egyetem így talán intenzívebben végezheti munkáját, de természetesen csak a maga munkáját végzi, azt a munkát, amelyet számára földrajzi helyzete kijelölt. így a magyar kultúrának eggyel kevesebb őrhelye lesz.

A magyar kultúra érdekei azt kívánják, hogy a főiskolák az ország különböző pontjain úgy helyeztessenek el, hogy a fővárostól kellő távolságokban kulturális középpontok keletkezzenek. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk egyetemünk elhelyezésének kérdését, akkor arra az eredményre kell jutnunk, hogy a pozsonyi egyetem természetes elhelyezése csakis a dunántúli vidék valamely városa volna. Pozsony helyett a hallgatók nem mehetnek Debrecenbe, vagy a tiszántúli vidék más városába, hanem oly városba, melynek elhelyezése számukra körülbelül azokat az előnyöket nyújtja, amelyeket Pozsony. Ebből a szempontból a Tiszántúl egyetlen városa sem mutatkozik alkalmasnak az elhelyezésre. Nem volna megokolt, hogy a Dunántúlról a hallgatóság Budapesten át akár Debrecenbe, akár Szegedre tódulna.

A pozsonyi egyetem ideiglenes elhelyezésének legtermészetesebb helye tulajdonképpen Sopron volna. Ez van legközelebb régi székhelyéhez, Pozsonyhoz s ez kaphatná annak a területnek ifjúságát, amelyre Pozsony számíthatott s ez lehetne kulturális középpont a dunántúli vidéknek azon részén, amelynek őrhelyéül Pozsonyt szemelték ki annakidején az egyetem alapítói.

40