Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
BANA JÓZSEF - BARNA Attila: Kísérlet a Pozsonyi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Győrbe telepítésére, 1921
Kísérlet a "Pozsonyi M. Kir. Erzsébet Ugyetem Győrbe telepítésére 1921 A törvényjavaslatot a képviselők támogatták, még az ellenzéki képviselők is örömmel üdvözölték46, ennek ellenére az általános vita nem volt mentes a politikai csatározástól.47 Minden hozzászóló egyetértett abban, hogy reményeik szerint ideiglenes lesz ez az elhelyezés, és ha majd a menekült egyetemek visszatérhetnek régi székhelyükre, Pécsett és Szegeden is folytatódnia kell az egyetemek működésének. A két „nyertes” kijelölése kapcsán az indokolás kitér arra a körülményre, hogy ezen városok „alkalmasságát és jogosultságát” a kormány és az országgyűlés már 1912-ben is elismerte, a települések (néha túlzónak bizonyuló) felajánlásai pedig megteremtették a lehetőséget a kedvező döntéshez 48 Látható, hogy a kormányzati érvrendszer régi elemei kiegészültek, a háború és békekötés teremtette új helyzet adta gyors megoldáskeresés indokaival. Célként fogalmazódott meg a jogfolytonosság biztosítása, a jogfenntartás, az elüldözött intézmények jogosultságainak és létüknek, elnevezésüknek49 megőrzése, valamint a kultúrfölény hangoztatása és a határon túl rekedt hallgatók igényeinek kiszolgálása. A gyors letelepítés érdekében olyan oktatási (pl. jogakadémiák) és törvénykezési (táblabíróságok) hagyományokkal rendelkező központokat kerestek, amelyek komoly és felszabadítható ingatlanvagyonnal rendelkeztek, ahol komolyabb építkezések nélkül, rövidtávon is megoldhatónak látszott a működés. Ahogyan 1912 előtt, úgy 1920—21-ben is a legnehezebb, így a legnyomósabb érvek egyike volt, hogy hol biztosítható az orvostudományi kar működése és ennek kiterjedt klinikai háttere. A szónoklatokban olyan ma is időszerű és divatos témákkal is találkozhatunk, mint az egyetemi tanárok fizetése50, a „diplomagyár” probléma51 és a menekültügy52. A 46 „Az előttünk fekvő javaslat olyan javaslat, amelynek nem lehet ellenzéke, amelyet az ellenzék padjairól is csak örömmel lehet üdvözölni.” - Rupert Rezső (liberális, párton kívüli) képviselő, Nemzetgyűlés 208. ülése, 1921. június 14-én, Nemzetgyűlési Napló 1920-1921. XI. kötet, 25. o. 47 „Ma sem egyéb a politika, mint az egymást örökké váltogató kormányok létfenntartásáért való küzdelem; minden jó, ami a kormányt megmenti és a nemzet egyetemes érdekeivel nem elsősorban törődnek. Ma is körülbelül úgy vagyunk, hogy a nemzet kormánya elvált az egyetemes nemzeti érdekektől, nem a nemzet közvéleménye szerint kormányoz, hanem a nemzet közvéleménye ellen. Ahelyett, hogy a demokratikus intézményeknek válnék kezdeményezőjévé, megvalósítójává, azt látjuk, hogy minden ellen, amit a tudomány szép és helyes gyanánt tanít, minden ellen itt napról napra támadások történnek egyetlen egy cél érdekében, hogy a kormány a maga helyén megmaradhasson. Hónapokon keresztül nem látunk semmi mást, mint kétségbeeset küzdelmet az egyes ministeri pozíciókért.” - Rupert Rezső képviselő, Nemzetgyűlés 208. ülése, 29. o. 48 Vass József Vallás- és Oktatásügyi Miniszter előterjesztése. Indokolás „a kolozsvári és pozsonyi m. kir. tudományegyetem ideiglenes áthelyezéséről” szóló törvényjavaslathoz, 1921. május 4. — Képviselőházi irományok, Melléklet a 275. számú irományhoz, 94. o. 49 A régi elnevezéseket végezetül az Antant hatalmak és az utódállamok nyomására meg kellett változtatni. 50 „Nem lehet azért sem, mert az anyagi dotáció csekélysége miatt főként vidéki egyetemekre kevesen vágyakoznak. Ebből a szempontból azt is figyelmébe ajánlhatom a közoktatásügyi kormánynak, hogy a vidéki egyetemek tanárainak javadalmazását egyenlővé kell tenni a fővárosiakkal, meg kell szüntetni a kettő között levő minden különbséget” - Szádeczky Lajos a törvényjavaslat előadója Nemzetgyűlés 208. ülése, 23. o. 51 „Ezzel rámutattam az egyetemek egyik feladatára, a szakképzésre, amelyhez még csak egy megjegyzésem van. A szellemi proletariátus legnagyobb veszedelme abban rejlett hogy nálunk az ifjúság zöme nem 31
