Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
IN MEMORIAM - NÉMÁNÉ KOVÁCS ÉVA: Tíz éve halt meg Grábics Frigyes
In Memoriam A meghurcoltatás évei nyugdíjazásáig, egészen 1984-ig tartottak. Ez alatt végig a Győri Hűtőháznál dolgozott, éjjeliőr, majd portás, mérlegelő, üzem- és munkaszervező feladatokat látott el. Közben élelmiszer-technikusi szakképesítést szerzett, az üzem kulturális életet szervezte, vetélkedőkre készítette fel a munkásokat, üzemi újságot szerkesztett. Mellőzöttsége ellenére továbbra is szívügyének tekintette Győr múltjának megismerését és megismertetését. A helytörténeti kutatásokat tovább folytatta, második otthona a megyei könyvtár lett. Itt tájékozódott a napi eseményekről, irodalmi újdonságokról és lapozta a régi győri újságokat, gyűjtötte kedvenc témáihoz a tudósításokat, adatokat. Kutatási területe Győr művelődéstörténete, főleg a színház és színészet, irodalmi élet, de foglalkozott a város meghatározó személyeinek életével is. 1963 és 1967 között az Életünk című irodalmi és művészeti folyóirat Beszélő házak sorozatában egy-egy neves győri épület történetét publikálta. Itt jelent meg a Zichy palota, a Nemzeti Rajziskola, a Kovács Pál-Petőfi ház, Blaha Lujza háza, a Múzeum épülete, az Arany Bárány Szálloda, az Ecker-ház történetéről szóló tanulmánya. Szintén az Életünkben 1966-ban látott napvilágot Latabár Endre győri társulatáról szóló írása. A helytörténeti kutatásaiból készített színvonalas összeállításait 1976-tól folyamatosan beküldte a „Szülőföldünk” Honismereti pályázatra, ahol sokszor nyert díjat. Először 1976-ban a Magyar drámák a győri Kisfaludy Színház műsorán 1949-1969 című munkájával pályázott, majd az 1980-as évek első felében a színház és zene témájú helytörténeti írásokkal jelentkezett. Elkészítette a Bartók és Kodály Győrött a húszas években című, majd a Győri színház 1885-1927 című és 1984-ben a Győri zene az 1930-as években című pályázatát. 1987-ben Erdély Ernő. Győr 1881 — Auschwitz-Birkenau 1944, 1988-ban A S^ent István kultuszgyőri történetéből, 1989-ben A Dunántúli Eleiikon — 1938 témákban készített helytörténeti tanulmányokat. 1990-ben a Színi kultúra és színházi előadások Győrött 1927-1935 című munkája kapott első díjat, ezt követte az Új Pannónia. 1937-1938 című győri irodalmi lapról írt pályázata. 1993-ban a Németh Andor és a Győri Nemzeti Hírlap második díjas, 1994-ben A győri Szent László kultusz című első díjas, 1995-ben a Szávay Gyuláról írt Győri századvég és a Győri Városi Kultúrházjelépítése, első évei című második díjas, 1997-ben a Győri művelődés a barokk után című munkája lett díjazott. Az 1978-ban indult, helytörténettel is foglalkozó győri irodalmi folyóirat, a Műhely első számától adott lehetőséget kutatásainak közzétételére. Itt jelent meg a Színház és közönség Győrött (1978), az Ötvenéves az Éneklő Ifjúság mozgalom (1979), a Győr kulturális élete a két világháború között (1980), a Történelmi tükörkép: Győri utcák nevei (1983), A püspöki kar tanácskozásai 1919-1944 (1984) és A kultúra és 1990-ben a Helyi társadalom Győrött a harmincas években című írása. Az 1980-as évektől rengeteg népszerűsítő cikke volt olvasható a Kisalföld napilapban és a helyi folyóiratokban. 1983-1997 között rendszeresen publikált a Győri Tanulmányokban. Itt jelent meg a nyilvánosság számára is elérhetően a korábban még a „Szülőföldünk” Honismereti pályázatra írt díjazott munkáinak, kutatásainak egy része. Elsőként 1983-ban a Forra-263
