Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
MÉRLEG - HORVÁTH JÓZSEF: Móser Zoltán: Alámerült Atlantiszom. I-VI
Mérleg templomot bemutató írásának címét - Hol a te orgonád? - pedig az egyik fejezet címeként is olvashatjuk. Nem érdektelen talán külön is utalnom a bakonyszendászlói templomot bemutató írására, mely utal arra is: e templom román kori részleteit először Rómer Flóris fedezte fel, hiszen már 1859-ben írt erről naplójában! És még egy érdekesség a kötetből: „Befejezés helyett” „Kossuth, Meszlényi Terézia és Szent Ágoston” címmel arról a Kisdémhez tartozó kis kápolnáról is ír a Szerző, melynek falán 1994 óta emléktábla hirdeti: „E kápolnában áldották meg 1841-ben Kossuth Lajos és Meszlényi Terézia házasságkötését.” Miért érdekes ez számunkra? Azért, mert Meszlényi Terézia Győrött született... Az Alámerült Atlantiszom sorozatának ötödik darabja ismét „országjárásra” hívja az olvasót: az alcíme szerint Gyántásors^ágtól Gömörors^ágig barangolva mutatja be a magyar középkor fennmaradt értékeit. Az utóbbi táj holléte aligha szorul bővebb magyarázatra, az előbbi viszont sokkal kevésbé közismert: az egykoron sűrű erdővel borított Őrség népies elnevezését emelte az alcímbe a Szerző, érzékeltetni akarván talán ezzel is a nagy földrajzi távolságot — de egyben az időhatárt is, hiszen ez utóbbi területén húzódott az Árpád-korban a gyepü. A kötet hat fejezetének 93 esszéje valóban bebarangolja a Kárpátmedencét, bőven válogatva a nyugati határszél környékéről is: így kerül be egy írás az egykor Moson vármegyéhez tartozó Nezsiderről is; de tőlünk északra található értékek is bemutatásra kerülnek, miként például Csallóközcsütörtök középkori eredetű temploma is. A sorozat záró darabja az Ady, Arany és a többiek alcímet kapta: négy fejezetében együttesen 90 esszé mutatja be a jeles írókhoz, költőkhöz köthető fontosabb emlékhelyeket. „Ki lélekben rokon” címet viselő első fejezetének 68 írása 48 személyhez kötődő emlékhelyet mutat be — azaz némelyik jeles irodalmár kapcsán többet is. Érthetően nagyobb súlyt kapnak a Szerző szülőföldjéhez, Tolna megyéhez köthető emlékhelyek - így például Szekszárd, Bonyhád, Rácegres is bemutatásra kerül —, de nem szűkölködik e téren megyénk sem, főként ami a Győrhöz és környékéhez kötődő irodalmárok bemutatott emlékhelyeit illeti. Olvashatunk e fejezetben — többek között — Czuczor Gergely andódi, Deák Ferenc söjtöri, Faludi Ferenc soproni, Gárdonyi Géza agárdi, Kisfaludy Sándor sümegi, Liszt Ferenc doborjáni, Kormos István mosonszentmiklósi, valamint Széchenyi István bécsi, illetve döblingi emlékhelyéről is. Egy-egy külön fejezet foglalkozik Balassi Bálint, illetve Petőfi Sándor emlékhelyeivel — az előbbiből hét, az utóbbiból nyolc helyszínt bemutatva; ez aligha meglepő, hiszen az utóbbi emlékhelyeinek így is csak töredékét mutathatta be — Balassi Bálint élete és munkássága viszont Móser Zoltán számára különösen kedves kutatási téma, melynek Balassi Bálint hirtelen élete címmel 259
