Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
MÉRLEG - ISO GERGELY: A kereszt erősíti a gyengét. Boldog Apor Vilmos tevékenysége az üldözöttek védelmében
Mérleg vélváltást, illetve azonos ügy kapcsán keletkezett (ügyiratokat jelölik. Magyarán, egy sorszám alatt több iratot is találhatunk. Ezeket Soós Viktor Attila az ábécé betűivel elválasztva teszi kronológiailag sorba. Az egyes tematikus egységek (sorszámok) szintén időrendben követik egymást. A kötet tetemes részét kitevő forrásközlést (31—225. o.) megelőzi egy rövid, húszoldalas bevezető tanulmány (11—30. o.). Itt nem Apor Vilmos életrajzát találhatjuk — azt a szerző már az Apor Vilmos napló I. c. kötetben közzé tette —, hanem Soós Viktor Attilának Apor zsidómentő tevékenységét bemutató tanulmányát. A tanulmány első szakasza rövid bevezető, amelyben a szerző kivonatos áttekintést nyújt Apor életének győri püspökségét megelőző időszakáról, külön kiemelve a szülői nevelés fontosságát, édesanyjának, Pálffy Fidelenek anyai intelmét: „ha válaszút elé kerülsz válaszd mindig a nehezebbet, mert biztosan az a helyes út” (11—12. o.). A bevezető célja, hogy bemutassa azt, hogy Apor nem a II. világháborúban vált a „nehéz helyzetben levők megsegítőjévé” és az „erőszakot nem engedő, de aztfinoman elutasító” (11. o.) pap archetípusává, hanem egész élete a keresztényi szeretetnek e megnyilvánulásáról tanúskodik. A másfél oldalas bevezetőt követően Apornak a Magyar Szent Kereszt Egyesületben való tevékenykedéséről kapunk képet (13—15. o.). Az Egyesület 1939-ben, a második zsidótörvény hatására alakult meg azzal a formális céllal, hogy a római egyház segítséget és védelmet nyújtson a megkeresztelt zsidó származásúak számára. Ennek fővédnöki tisztét Zichy Gyula kalocsai érsek töltötte be egészen 1942-ben bekövetkezett haláláig. Ezután Apor Vilmos vállalta ezt a tisztséget. A forrásközlésben a Szent Kereszt Egyesületre és Apor fővédnökké választására vonatkozó dokumentumok képezik a legnagyobb ügyiratcsoportot (ezt a 3-as sorszám alatt találjuk meg „a”-tói „s”ig). Az Egyesület élén állva, Apor minden követ megmozgatott, hogy közbenjárjon az államnál a zsidó származásúak érdekében, valamint, hogy anyagilag, illetve ruhaneműk gyűjtésével segítse a „katolikus vallású munkaszplgálatosokat” (15. o.). A következő fejezet (16—17. o.) a „Szpáális, közéleti kezdeményezések Apor Vilmos vezetésével” címet viseli. Az alig egyoldalas fejezet témája eg}' 1943-as titkos tanácskozás, amelyet Apor hívott össze püspöki palotájába. Ezen „az ország vezető, reformista gondolkodású katolikus személyei” (16. o.) vettek részt. Központi témája az volt, hogy miként lehet a háború után olyan „életképes keresztény pártot” (16. o.) fölállítani, „amely szakít az addigi, a hatalom szövetségesévé vált keresztény politizálás korszerűtlenségével" (16. o.), és amely törekszik biztosítani a háború utáni politikai átalakulás demokratikus voltát. E kezdeményezés gyümölcse lett az 1944 októberében megalakult Keresztény Demokrata Néppárt. Az ezt követő, leghosszabb fejezet (17—27. o.) a háború legsötétebb időszakával, 1944—45-tel foglalkozik. Ez az az időszak, amikor a németek megszállják Magyarországot, elkezdődik a zsidóság német precizitással történő módszeres elgettósítása és megsemmisítése, ekkor éri el a front hazánkat és ekkor söpör végig sáskaként az egész országon a szovjet hadsereg. A szélsőséges körülmények, az ostromállapot és a kegyetlenkedések kormányprogrammá válása Apor Vilmost arra ösztönözték, hogy minden eddiginél hevesebben álljon ki az igazságért a meghurcoltak védelmében. A Győr vá254
