Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
MÉRLEG - BARÁTH DÓRA: Fazekas István: A reform útján. A katolikus megújulás Nyugat-Magyarországon
Mérleg latához (sok helyen a romos épület a hívek és a pap közti társadalmi vagy személyes konfliktust jelez). A papi gazdálkodás a néprajz és a társadalomtörténet alapvető kérdésköre. A tanulmány egy forrásokkal nehezen dokumentálható tudományos probléma fontos alapkutatása. A harmadik fejezet a Térítések és missziók címet viseli. Három tanulmánya az előzőekhez hasonló struktúrát követ: az általánosabb összefoglalástól halad a szűkebb fókusz felé. A falusi közösségek 17. századi hitváltoztatásának főbb jellemzői című tanulmányban szintén számos egyedi példával alátámasztott és színesített elemzést olvashatunk a rekatolizáció nehézségeiről, eszközeiről és folyamatáról. A földesúri hatalmon alapuló visszatérítések korántsem azonos koreográfiájú folyamatait olyan rendszerben láthatjuk, amely messze túlmutat a győri püspökség területén, és a legalsó, plébániai közösségi szint felőli perspektívában ad minden lényeges részletkérdés számbavételével módszertani példát a hazai rekatolizáció elemzéséhez. A következő tanulmány a földesúri térítést mutatja be a fraknói grófság és a kismartoni uradalom példáján keresztül, tovább tárgyalva a térítés módját és kihívásait. Az első két tanulmányból kitűnik, hogy a rekatolizáció sokszor csak a felszínen ment végbe, titkon sokat megtartották lutheránus hitüket; ezen csak a népmissziók tudtak változtatni, közülük is legsikeresebb a Missio Segneriana típusa volt, amelyről a fejezet végén a szerző külön tanulmányban ír. A misszió Magyarországon először a győri egyházmegyében, Sopron környékén működött, így az egyházmegye szempontjából is nagy jelentőségű. A szerző részletesen bemutatja a misszió célját, módszereit és hatékonyságát, majd a függelékben egy missziótervezetet is közöl a leírtak alátámasztására, kiegészítésére. Az utolsó fejezet némiképp eltér az előzőektől, kevésbé koherens; három teljesen különböző tanulmányt tartalmaz. A győri jezsuita kollégium könyvtárának bemutatása helytörténeti jelentőségű, ugyanakkor tágabb következtetések is levonhatók belőle a jezsuiták olvasáskultúrájára vonatkozóan. Győr szempontjából mindenképp nagy jelentőséggel bír az egykor hatalmas (4—4500 kötetes), ám mára meglehetősen hiányos (592 kötet) könyvtár, amely kezdetektől a jezsuita rendtagokat és a gimnáziumot segítette. Érdekes kitekintés a Szent István király Intelmeinek egyik korai (1656-1657) parafrázisáról írt tanulmány, amely az Intelmek elterjedésének egy kevéssé ismert állomása, az uralkodó tanácsainak apa-fiú viszonyra átalakított első magyar fordítása. Bár a mű nem a nagyközönség számára készült (az első magyar Intelmek-kiadás 1734- ben jelent meg, a szent királynak tulajdonított szövegben rejlő pedagógiai lehetőségeket pedig majd csak a 19. század fedezi föl), s így nem is volt nagy hatása a maga korára, de megőrződött, így összevethető az eredeti szöveggel és más fordításokkal is. Jelentősége a 17. századi magyar főúri nevelés művelődéstörténeti problémáinak szemszögéből azonban nem csekély. A szerző gazdagon idézi a Batthyányak egyik neves familiárisának tollából származó művet, amely így szélesebb közönség számára is megismerhetővé válik. Az utolsó tanulmányban a már korábban is előkerülő zarándoklatok és Mária-kegyhelyek magyar szempontból egyik legfontosabb példája, Máriacell és a magyar nemesség kapcsolata tárul fel. A szerző felsorolja a nemesi családokat, amelyek kötődtek a kegyhelyhez, majd vázolja a zarándoklat útvonalát és ütemezését egy 1693. évi összeállítás alapján. A kegyhely történetét az 17. század elejétől 1748-ig tárgyalja, 250
