Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
MÉRLEG - PERGER GYULA: Utószó-féle Zsupos Zoltán Hirdetmények, színlapok, aprónyomtatványok Győr 1848-1849 című könyvéhez
M ér leg 1 848. Dec. 26án csata Zámoly körül. 1848. Dec. 27én magyar sereg elvonulása, osztrák sereg bejövetele. 1849. jan. 21én este vitetett Káplántársam Tóth István államfogoly gyanánt Posonyba. 1849. febr. 12én Nagy Ignác újvárosi káplán lön Tóth helyett collégám. 1849. april. 29én hagyták el Győrt a császáriak. 1849. május 2in vonultak be a magyar csapatok. 1849. május 26án eskedtette fel Gyapay Dénes mint kormánybiztos a polgárságot a megyeháznál az új magyar haza iránti hűségre! 1849. Junius 7én úrnap Gyapay rendeletéből Processió Kismegyerre, hol gyújtó szónoklatok közt népgyűlés tartatott! 1849. Junius 15én Jézus sz.fentséges] szíve napján tartottam az iskolás lányokkal először első ünnepélyes sz.[ent] áldozást! 1849. junius 28 vonultak be a császáriak heves csata, ágyúzás és a belvárosban két ház leégése után Győrbe, velők az ifjú fejedelem, este illuminátió s. a. t. 1849. junius 29én vonultak keresztül Győrött a muszka csapatok. 1849. julius 14én foglalták el a császáriak az apáczazárda földszinti, 2ik emeleti helyiségeit s az iskolákat katonai kórháznak. 1849. Aug. 5ón jöttek Győrbe a magyar huszárok kik az ácsi csata alkalmával a czernírozási vonalt megszakították, aug. 15én mentek vissza Komáromba. 1849. Sept. 17én este gőzhajón Posony felé utaztam. 1849. Sept. 19én először életemben vasúton Posonyból Bécsbe utaztam, innét sept. 25én ismét vissza Posonyba, innét 27én gőzhajón vissza Győrbe. 1849. Sept. 30án Győrött ünnepélyes Te Deum Komárom visszavétele s az ország pacificátiója miatt. 1849. Oct. 4én mint Császár nevenapján hálaadás, katonai ünnepély este illuminátió! 1849. Oct. 30án tisztelegtünk Kárner Antalnál, mint kinevezett győri Püspöknél. 1949. Dec. 31én tartatott felsőbb rendeletre gyászmise a csatákban elesett császáriakért. 1950. Mart. 4én a székesegyházban Te Deum a birodalmi Constitutio octrojálásáért.” Jellemző, hogy a Szávay-féle, a Millenniumra összeállított várostörténeti monográfia II. — önálló — része, a Győr 1848^19-ben, az eseménytörténet szempontjából ugyan nem ad többet Ebenhöch naplókivonatánál, de forrásai közt már megtalálhatók az időszak helyi sajtótermékei mellett a városi és vármegyei levéltár dokumentumai, múzeumi és magánrelikviák és a „S^ent-Benedekrendgyőri székhazának 1848-1849-es gyűjteményé” is. Ez utóbbi azért is fontos, mert Szávay gyakorlatilag az e gyűjteményben fellelhető röplapok mentén, azok szövegének felhasználásával állította össze a „magyar 241
