Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

MÉRLEG - Albert András: Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére

Mérleg Révész T. Mihály Egy törvényjavaslat elő- és utóélete című tanulmánya a magyaror­szági sajtójogi kodifikáció 1956 utáni állapotát és hiányosságait világítja meg. A szerző rámutat a probléma lényegére: „E korszakról ugyanis egyenesen az mondható el, hogy a közbeszédben „fordulat évének” titulált periódustól a történeti irodalom jószerivel alig szentelt figyelmet a sajtószabályozás kérdéseinek”.851 Az 1956 utáni sajtótörvény tervezetét tartalmazó kormányrendelet nem rendezte a sajtó- és véleményszabadság megvalósulását: „A sajtótörvény tervezetét ad acta tevő kormányszintű rendelet ugya­nis adós maradt a véleményszabadság leghalványabb lehetőségének tételezésével”.852 853 Siklós Iván Custodia-felelősség és damnum ab alio iniuria datum a klasszikus római jog­­ban853 című tanulmánya a custodia-felelősség értelmezéséről szóló fejtegetéseket veti egybe és az érdekelt adós damnum ab alio iniuria dátumért való fennállását és e fele­lősség mibenlétét elemzi a klasszikus római jog tükrében. Smuk Péter Nemzeti értékek az Alaptörvényben című tanulmányában a magyar nemzet fogalmának és nemzeti értékeinek elemzésére tesz kísérletet a modernkori nemzetállam fogalmi elemeivel egybevetve: „az Alaptörvény a posztmodern korból visszalépve a modern korba, a nemzetállamok keletkezésének történelmi narratíváját és fogalomrendszerét használja”.854 Sulyok Gábor A nemzetközi együttműködés alaptörvényi szabályozás^55 című tanul­mánya szerint az Alaptörvényben megfogalmazott törvénycikk alapján a magyar állam „a világ valamennyi népével és országával” együttműködik és a békés kapcsolatok ki­építésére törekszik. A szerző a továbbiakban az Alaptörvényben megfogalmazottak hi­ányosságaira is kitér. Szegedi András Gondolatok a közkereseti és a betéti társaság jogi személlyé válásáról című tanulmánya a társasági jog 1988-as újrakodifikálásának kettős hatásáról számol be: „a jogi személyiséggel nem rendelkező és a jogi személynek minősülő társaságo­kat”856 különbözteti meg. Szente Zoltán Az Alkotmánybíró súg értelmezési gyakorlata 1990-2010 című tanul­mányában az Alkotmánybíróság értelmezési gyakorlatának első húsz évét vizsgálja tü­zetesen. Állítása szerint „az Alkotmánybíróság létrehozása óta nem alakított ki egysé­ges és konzekvens értelmezési gyakorlatot vagy elméletet, azaz nem képviselt koherens 851 Révész T. Mihály. Egy törvényjavaslat elő-és utóélete. In: Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteleté­re, 419. o. «2 Uo. 428. o. 853 Siklós Iván. Custodia-felelősség és damnum ab alio iniuria datum a klasszikus római jogban. In: Ta­nulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére, 431. o. 854 Smuk Péter. Nemzeti értékek az Alaptörvényben. In: Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére, 462. o. 855 Sulyok Gábor. A nemzetközi együttműködés alaptörvényi szabályozása. In: Tanulmányok a 70 éves Bi­hari Mihály tiszteletére, 464-489. o. 856 Szegedi András: Gondolatok a közkereseti és a betéti társaság jogi személlyé válásáról. In: Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére, 490. o. 237

Next

/
Thumbnails
Contents