Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

BANA JÓZSEF - BARNA Attila: Kísérlet a Pozsonyi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Győrbe telepítésére, 1921

Bana József - Barna Attila

egyetem megnyílását követően a kor kiváló humanista tudósai tanítottak Pozsonyban, akiknek rendszeres fizetéséről a király gondoskodott. Az oktatás színvonala — a kancellár halálát követően (1472) — hanyatlani kezdett, hamarosan a nagy tekintélyű tanárok is elbúcsúztak az egyetemtől. Majd 23 évi működés után, Mátyás 1490-ben bekövetkezett halálával az akadémia befejezte oktatási tevékenységét.

Több mint egy évszázad múlva, 1625-ben II. Habsburg Ferdinánd felveti, hogy Magyarország új egyetemét Pozsonyban kellene létrehozni, de az elképzelés végül nem kerül megvalósításra.4

Az 1700-as években - a Ratio Educationisig — a középfokú oktatás keretében tanítottak jogi ismereteket, így a pozsonyi evangélikus iskolában természetjogot és politikát is oktattak. Mária Terézia 1776-ban Nagyszombaton — további négy jogot oktató intézménnyel együtt (Győr5, Kassa, Nagyvárad, Zágráb) — is létrehozta a királyi akadémiát, ahol az állami tisztviselők képzése, illetve az állami szolgálatra alkalmassá tevő ismeretek oktatása folyt.6 A nagyszombati királyi akadémia 1784-ben áttelepítésre került Pozsonyba és önálló jogakadémiaként az Erzsébet Tudományegyetembe történő beolvadásáig (1914) 130 éven keresztül működött.7

Az ún. „harmadik egyetem” ügye és a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem alapítása

A pesti egyetem túlzsúfoltsága miatt már közvedenül a kolozsvári egyetem megalapítását (1872) követő években az oktatáspolitika és a magyar társadalom élénken kezdett foglalkozni egy újabb, harmadik egyetem létesítésének kérdésével. Majdnem 40 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a pozsonyi királyi jogakadémia tanárainak 1876-ban Trefort Ágost miniszterhez írt emlékiratában foglaltak teljesüljenek. A pozsonyi tanári kar akkor azt kérte a minisztertől, hogy a „jogakadémia egyetemmé bővíttessék ki és a haza bölcsének emlékére a Deák Ferencz Egyetem nevét viselje”.8 Ennek folyományaként aztán 1878—80 között a kormányzat is megkezdte az előkészítő lépéseket a Pozsonyban felállítandó tudományegyetem érdekében. 1878. augusztus 14-én Trefort miniszter leiratot intézett gróf Esterházy István pozsonyi főispánhoz, amelyben Pozsonyt jelölte meg a harmadik magyar egyetem székhelyéül és vázolta a teljes tudományegyetem kiépítésének lépésről lépésre haladó tervét. Pozsony város törvényhatósága és a megye

4 Magyar Katolikus Lexikon In www.lexikon.katolikus.hu (letöltés dátuma:2015.október 6.)

5 Lásd bővebben Biczó Zalán: A győri jogászképzés évszázadai, Széchenyi István Egyetem, Győr 2008., 5-6. o.

6 Nagy Zsolt: A magyar jogi oktatás történeti áttekintése a második világháborúig. In Jogelméleti Szemle 2003/2.sz., http://jesz.ajk.elte.hu (letöltés: 2015. október 12.).

7 A pozsonyi jogakadémia speciális funkciót kapott (a többi akadémiához viszonyítva) az 1875. június 6- án kelt királyi elhatározás értelmében, amely az 1875-76. tanévtől kezdve három évfolyamos bölcsészeti kar felállítását rendelte el az intézményben. - K 831 K. k. Rechtsakademie in Pressburg, 1856-1857 MNL OL - http://lnyr.eleveltar.hu/mnlquery (letöltés: 2015. október 19.).

8 Indokolás a „debreczeni és a pozsonyi magyar királyi tudományegyetem felállításáról” szóló törvényjavaslathoz. (a továbbiakban: Indokolás 1912.) Melléklet a 439. számú irományhoz, 253. o. Az 1910-1915. évi országgyűlés képviselőházának irományai, XIV. kötet, Pesti Könyvnyomda Rt, Budapest 1913.

22