Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
TÓTH László: Schleich Lajos pályája
Dr. Schleich Lajos életút] a... 1959. június 10-én Szigeti József miniszterhelyettes arról értesített, hogy a Művelődésügyi Miniszter a pályázatomat elfogadta a győri felsőfokú tanítóképzőhöz 1959. július 1-i hatállyal. A kinevezési irattal a kezemben június 22-én jelentkeztem a Révai gimnázium igazgatójánál. Tudomásul vette elhatározásomat. Július végére a kinevezett tanárok már összegyűjtötték a székesfehérvári, a pápai (Ranolder, Ref. nőképző), a győri Orsolya rendi, az állami tanítónőképző intézetek ingóságait (könyvtár, irattár, zeneműtár, hangszerek, zongorák, hegedűk, internátusi felszerelések stb.). Különösebben a könyvtár és az irattár anyagának rendezésében segédkeztem.” Kitárul a kapu a nyugalom felé 1966. május 20-án az igazgató810 megbeszélésre hívta Dr. Schleich Lajost, Zacher Lajost811 és Dr. Szeliánszky Ferencet.812 Tárgykör: a nyugdíjazás. Az igazgatón kívül az irodában ott voltak a művelődési minisztérium és az intézeti társadalmi szervezetek képviselői. A nyugdíjazást munkaerő gazdálkodási kérdésként közelítették meg. Csökkenő hallgatói létszám konzekvenciája, hogy arányosan a tanári kar létszámát is csökkenteni kell. A három meghívott tanár már a nyugdíj korhatárt elérte, ergo nekik a jól megérdemelt pihenő jár ki. Schleich megjegyzi azonban, hogy őt az intézetnek egy évvel előtte tájékoztatni kellett volna a „kiválás” időpontjáról, ahogy Dr. Szólás Rezsővel tették. Ez lett volna lojális eljárás, hogy „legyen ideje a felgyülemlő izgalmak levezetésére”. „Ezt velem is megtehették volna, nem ilyen „briganti módra” rám törni. Zacher Lajos éppen 60 éves volt és idegkimerülésre hivatkozva kórházba vonult, ám nem ért egyet a gyors nyugdíjazásával. Dr. Szeliánszky Ferenc szintén 60 éves és kitartóan tiltakozott a közlés módja és a nyugdíjazása miatt.” (S. L.) „Én nem hadakoztam senkivel, tudomásul vettem, ami történt. Nekem azonban megadatott, hogy óraadóként még egy évet szolgáljak, mivel eldőlt, Dr. Szilágyi Imre 810 Dr. Janák Emil (1928-1967). A Czuczor Gergely bencés gimnázium után Sopronba került a Kir. Rákóczi Ferenc Honvéd Gyalogsági Hadapród Iskolába. Az iskolát 1944-ben Németországba vezényelték. 1947-ben Győrött a Révai Gimnáziumban érettségizett. 1952-ben az ELTE-n magyar-történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1956-ban doktorált. 1955-1961 között általános tanulmányi felügyelő. 1961. július 1-től tanár, majd december 1-től igazgató a Győri Felsőfokú Tanítóképző Intézetben, ahol haláláig dolgozott. (Győri Életrajzi Lexikon, 2003. 147.) 811 Zacher Lajos (1906-1993). Ének és zenetanár. 1927-ben szerzett tanítói oklevelet a Pápai Tanítóképző Intézetben. A győri evangélikus Népiskola volt az első munkahelye, itt két évtizedet dolgozott. 1953-ben szerzett ének-zene szaktanári oklevelet. A Győri Állami Tanítóképző Intézetben, majd a Nagy Jenő utcai általános iskolában oktatott. 1959. július 1-én került a Győri Felsőfokú Tanítóképző Intézetbe tanárnak. Több kórusnak is volt elismert karmestere.(Győri Életrajzi Lexikon.2003. 367.) 812 Dr. Szeliánszky Ferenc (1906-1975). A zalaegerszegi állami főgimnáziumban érettségizett 1924-ben. 1929-ben a Magyar Kir. Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett matematika, fizika, ábrázoló geometria szakon, több városban is oktatott, Léván, utóbb Zalaegerszegen gimnáziumi igazgató. 1938-ban bölcsészdoktorrá avatták. 1946-ban „B-listázták”. Nagykanizsa után, 1947-ben került a Magyar Kir. Állami Révai Miklós Gimnáziumba oktatónak. 1960-tól a Győri Felsőfokú Tanítóképző Intézet tanára egészen az 1967-es nyugdíjazásáig. (Győri Életrajzi Lexikon 2003. 322.) 227
