Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
TÓTH László: Schleich Lajos pályája
Dr. Tóth Lás^ló Tankönyvünk is volt. Kaptunk hozzá magyar-orosz (orosz-magyar) szótárt is, amit aztán szorgalmasan, de mérsékelt eredménnyel forgattuk. Nagy iramban történt az ismeretek elsajátítása, a kedvező jelentések azonban nem mindenkor fedték a valóságot. Erre mutat az a fiaskó, mikor Cséka mester orosz szöveg korrektúráját adta át a tagoknak- ellenőrzésre. Az a hír járta, hogy júliusban egy hónapos tanfolyamon vesznek részt a tanulókör tagjai. Rebesgették azt is, hogy az 1949-50. tanévben bevezetik az orosz nyelv tanítását. A nevelő és a növendék között ekkor csak egy lépés volt az előny. Előfordult, hogy a növendék szorgalmasabb volt, mint a nevelő. A júliusi tanfolyamot Győrött, a volt Orsolya-intézetben rendezték. A tagság kiállta a jogosító vizsgát, tudása jónak volt minősíthető. Az 1951-52-es tanulóköri munkát már áprilisban befejeztem. „Középkáder lettem”. Külön bizottság előtt kellett vizsgáznom, hogy megszerezzem az ált. iskolai diplomát. S mint ilyen, miként az előző évben Pápán, úgy ezúttal is szeminárium vezetői megbízatást kaptam a budapesti tanfolyamon. Az orosz nyelvi tanulmányaimat 1952-53, 1953-54 a Lenin Intézet folytattam. Ebbe az intézménybe Győrből másod magammal kerültünk be dr. Horváth Edit, a művelődési osztály orosz nyelvi szakfelügyelő javaslatára A Lenin Intézetben 1954-ben abszolváltam, mikor is képesítést szereztem az orosz nyelv középiskolai szintű tanítására.” Pályamódosítás „A Megyei Tanács VB nevében Markó Gyula elnök809 (64.) 1951. augusztus 8-án „hivatalból”, a szolgálat érdekében azonnali hatállyal áthelyezett a Révai ált. gimnáziumba. Nem kimondva, amolyan békéltető feladatot is kaptam. A III. és IV. osztályban a tanulók szembe kerültek a túlzott követelmények miatt „Erlkönig”-gel. Hiába mondtam Cséka maestronak: én jól érzem magamat a képzőben. A válasz az volt: oda kell mennem.” A Felsőfokú Tanítóképzőben „Az 1959-60-as tanévben kissé bonyodalmas körülmények között létesült felsőfokú tanítóképzőben kezdtem- írta (S. L.)— A Révaiban már megszoktam, s kedvvel végeztem a munkámat. 1957-58-ban a Kisalföld jó néhány cikke közölte a társadalmi és politikai szervek példátlan mértékű összefogását, hogy Győrött létesüljön felsőfokú tanítóképző. A városnak megvan minden adottsága, mely földrajzi és kulturális múltjánál fogva indokolttá teszi a magasabb szintű intézmény elhelyezését. Bekapcsolódtam a követelők táborába, de úgy éreztem, semmi alapon nincsen, hogy az új intézménybe bekerüljek. Ebből a szemléleti elgondolásból dr. Kemenes és Cséka szakfelügyelő zökkentett ki, mikor arról tájékoztattak, hogy újabb verzió szerint a felsőfokú iskola tárgyai közé bekerült az orosz nyelv is. Sokáig töprengtem: mitévő legyek. Az intézet meghirdette a pályázatot. Egy órával a határidő lejárta előtt beadtam a pályázatot. 809 Markó Gyula (1914-1972). A Cardo Bútorgyárban asztalos, majd a II. világháború után Gráb gyári MKP titkár. 1948-tól polgármester Győrött. A tanácsrendszer bevezetése után tanácselnök, ezután a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke lett. 1957-ben elmozdították az állásából, mivel nem akart a megtorlásokban részt venni. (Győri Életrajzi Lexikon 2003. 211.) 226
