Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

TÓTH László: Schleich Lajos pályája

Dr. Tóth Lás^/ó Mint említettem, az intézet új igazgatót kapott dr. Fórhécz József803 személyében. Rendfőnöki engedéllyel állást vállalt gr. Hunyadi családnál. Tanított a debreceni piaris­ta gimnáziumban. Jakab távozása után felajánlotta szolgálatait a győri püspöknek. Ki­nevezésével megoldódott a vezetés kérdése. Az agresszív igazgató a testületen belül el­lenállásba ütközött, hiszen a világiak közül egyike-másika szintén aspirált az intézet ve­zetésére. Erősödött az ellenzék. Mind az igazgató, mind az ellenzék megfelelő helyen, megfelelő időben bemutatták egymást. A hangnem egyre alpáribb lett. Eszmei mon­danivalójuk változatosságban nőtt, megizmosodott. Elszabadultak az indulatok, zson­gott az élet a képzőben és képzőn kívül. Az igazgató az ellenzéket úgy akarja gyengíte­ni, hogy a hangoskodók alkalmazását a tanév végén nem hosszabbítja meg. A megfelelő érveléssel alátámasztott javaslatot a püspök elfogadja, s annak végrehajtá­sát az igazgatóra bízza. Förhécz igazgató püspöki megbízatással a helyzet tanulmányo­zására indul a Vallási és Közoktatási Minisztériumba. Ugyanakkor levéllel keresi fel a hajdani debreceni piarista rendtársait s paróchiális ismerőseit, elsősorban egy német­történet szakos tanárt kér tőlük. Schleich Lajos 1936. augusztus 16-án telefonhívást kapott a debreceni plébániáról, azzal a lakonikusan megfogalmazott kérdéssel: akar-e állásba kerülni ősszel? „Alig tudtam rendet teremteni a gondolatok tömkelegében. Egyeden vágyam az elhelyezkedés!” Főrhécz Pesten összetalálkozott Kovács Sándor804 püspöki tanácsos­sal, az Actio Catolica titkárával. Elmondta neki, hogy szüksége van egy német­történelem szakos tanárra A debreceni plébánián nem emlékeztek ilyen szakos „csel­lengő fráterre”. Csak a hivatalsegédnek jutott eszébe az „irattárban matató” tanár. „Másnap tisztázódott, hogy rendelkezem ilyen szakpárosítással, sőt van tartalék szakom is: a magyar. A főtanfelügyelő telefonált Győrbe, s azt ajánlotta, hogy küldjem el papírjaimat a győri püspökséghez. Augusztus 30-án megérkezett „az igen kedvező válasz.”, melyben a püspök kinevezett, egyenlőre óraadó tanárnak. Ha megszerzem a tanítóképzőre szóló átminősítést, az állás végleges lesz. Az álláshelyemen szeptember 4-én kellett megjelennem. Mint később megtudtam az állás elnyerésében része volt annak az irodalmi munkásságnak, melyben Debrecen katolikus múltjának feltárása szerepelt és írásaim e témakörben megjelentek a Katolikus Figyelőben. Világi létemre olyan területen mun­803 Dr. Förhécz József (1901-1955). Piarista paptanár 1932-ig a piarista rend tagja. Magyar-latin szakos kö­zépiskolai tanár, okleveles hittantanár. 1935-ben a győri egyházmegye szolgálatába állt. 1935. júliusi-jén a Győri Kir.Kat. Tanítóképző Intézet igazgatója, megbízatását 1948. június 15-ig, az államosításig teljesítet­te. Az Actio Catholica választmányának tagja, a Magyar Kántorszövetség ügyvezető igazgatója. 1943-ban püspöki tanácsosi címet kapott. Az általa vezetett tantestület tagjai: Polesinszky Béla ig. helyettes, Dr Schleich Lajos ig. helyettes, Dr Szólás Rezső magyar-történelem, Polesinszky Jenő mennyiségtan, fizika, Csirszka Konrád ének-zene, Békéssy Leo rajz, szépírás, Tibor István lélektan, pedagógia, Lóránt József testnevelés. (Értesítő a Győri Kir. kát. Tanítóképző Intézet 1936-37) 804 Kovács Sándor (1893-1972) r. kát. püspök. 1915-től a bécsi Augustineumban, a bécsi egyetemen to­vábbi teológiai tanulmányokat folytatott. Az Országos Liturgikus Bizottság elnöke. Tevékenyen részt vett a II. vatikáni zsinaton (1963-66) (Magyar Életrajzi Lexikon. III. 1149.) 222

Next

/
Thumbnails
Contents