Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
TÓTH László: Schleich Lajos pályája
Dr. Schleich Lajos életút]a... Az ellenségeskedés olykor kirobbant, az apró csúfolódások heves csatározásokká fajultak. „Ha Lajos visszagondolt ezekre a napokra, elfacsarodott a szíve, hiszen O, mint egyszerű asztalos fia nem tartozott sem egyikhez, sem másikhoz, a kettő között állott...”779 Először volt távol a szülői háztól. Félt attól, hogy eltéved a rengeteg idegen ember között. Ekkor ébredt fel lelkében a szülői szeretet és a féltő szemek vigyázásának hiánya. Nosztalgia fogta el, hiányzott neki a szülői gondoskodás, mindaz, amit a karcagi otthont jelent. Lajos a nagy tömegben eltévedt; az útba igazítok maguk sem tudták merre van a Bercsényi utca, csak küldözgették a piac felé. Kóborlása közben szerencsére, olyan emberre akadt, ki éppen abban az utcában lakott, ahova Lajos szándékozott menni. Kun Máté vidám kedélyű fiatalember, csak nem régiben szabadult a háromszéki oláh rabságtól, a csendes Lajost nagyon megszerette, önként ajánlkozott arra, hogy kalauz legyen. Hallotta még karcagi diákoktól, hogy a Nagyerőből villamossal mennek ki Pallag pusztára. A Nagytemplomnál egy öreg munkástól megkérdezte, hogy mikor megy Pallagra villamos. Most ment el, a következő csak délután megy, hangzott a válasz. Lajos nem akart addig várni, ezért gyalog elindult a töltésen a villamos sínek mentén. Másfél órai gyaloglás után a nagyerdei fák között kiért a Pallag pusztai hatalmas akadémiai épülethez. Az internátus gondnoka semmi jóval nem bíztatta: későn jött, későn jött — ismételte. Az akadémia épületében felkereste az igazgatóságot, ahol az igazgató távollétében egy professzor fogadta, ám sem az internátust, sem a konviktust nem tudták neki tandíjmentesen biztosítani, pedig a családja igazán szegénynek volt mondható. „A szülők áldásán kívül annyi pénzt hozott magával, hogy a tandíjra futotta volna”. Végül az akadémiára nem jutott be tanulmányi eredménye miatt. Ez utóbbinak az volt az oka, hogy az igazgató jóvoltából egy harmadik elégséges is szerepelt a bizonyítványban. Ez utóbbit Lajos igazságtalannak tartotta, mivel a karcagi gimnáziumi igazgató Horváth Ferenc már az előbbiekben érintett házi dolgozatát „zagyvaságnak” minősítette. Úgy érezte, hogy a magyar tantárgy teljesítményét, az ominózus házi dolgozat eredményével leminősítették. Latinból is hármast kapott. Mindezek ellenére a felvétel elsősorban „az anyagiakon megbukott”, vélekedett Lajos. Most látta be, hogy mennyire nem voltak igazak az igazgatónak az ifjúsághoz intézett búcsúszavai: ha az ember kikerül az életbe, nem nézik a bizonyítványát, nem a szerint értékelik, hanem ama munkássága alapján, amit az emberi társadalom érdekében kifejtett. Végtelenül elkeseredett, szegény fiú létére „elgáncsolták” és ez által életútja új fordulatot vett.780 Új pálya után nézett. Választania nem volt nehéz, hiszen esztendők óta különös vonzalma volt a tanárkodáshoz. És pedig ahhoz az ágához, mely a latin-görög nyelv tanítását vallotta magáénak. Ezek után csalódottan hátat fordított Pallagnak és visszaballagott Debrecen városába. 779 Való igaz hogy az asztalos mesterség a polgári osztály alsó rétegéhez tartozott. Pataki Vince vázlatos élettörténete I. Debrecen. 62-63. 780 Az elkeseredett Lajosnak fájt a pallagpusztai sikertelen fogadtatás, szegény fiú létére „elgáncsolták” és új pálya után kellett néznie. 209
