Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
TÓTH László: Schleich Lajos pályája
Dr. Tóth László lepülő svábok másik csoportját, az országúttól keletre, a község északi részén kialakuló telepet nevezték el Annafalvának. Telket és építő anyagokat biztosított a sváboknak. Orczy Anna gondoskodott még a lelki-szellemi szükségletek kielégítéséről is: támogató közreműködésével felépült az imaház 1855-1856-ban, majd mellette az iskola is. 1863-ban elkészült az imaház tornya, melyet harangokkal is ellátták, így létrejött a fegyverneki katolikus plébánia templom. A házaspár emlékezetét őrzi a templom kertben elhelyezett emlékmű: fehérre meszelt kőtalapzaton egy vaskeresztre feszített Krisztus szobor áll, rajta szöveg hirdeti a gróf és a bárónő, falu érdekében végzett cselekedeteit. Az országúttól közvetlen a Tisza partig észak-déli irányban a svábok telepedtek le, ennek következtében a régebbi magyar lakosság „összetömörült”. Ezért e részt magyar, az előbbit sváb résznek nevezték.752 A Fegyverneken élő magyar és sváb lakosság között eleinte meglehetősen feszült volt a viszony, a faji és nemzeti konfliktusok miatti ellentétek gyakran véres verekedéssé fajultak. Maga Szapáry gróf a németekkel szemben elnézőbb is volt, a sváb lakosság többsége ugyanis takarékosan élt és szorgalmasan dolgozott, keresetükből házat építettek, melléje kis földet is szereztek és a grófnál megváltották magukat. A magyar lakosság többsége nemes volt, de elszegényedtek, „a föld valahogy kicsúszott alóluk”. A hajdani jóléthez hozzá szoktak és nem szerettek dolgozni, s a könnyebb megélhetés céljából mások ingóságait eltulajdonították. Ma már eltűntek azok az ellentétek és korlátok, amelyek a bevándorláskor, s azt követően köztük és a magyarok között megvoltak.753 Az imént említettük, hogy Szapáry gróf családja olyannyira megkedvelte a csendes, egyszerű Schleich Engelbertet, hogy valóságos családtagként szerették. Másfél évtized múltán Engelbert egy szép napon odaállt a gróf elé és megváltásának kiadását kérte, hogy a „maga kezére dolgozhassák”. Azon kívül „itt az ideje, hogy asszony után nézzen.” Szapáry gróf nem ellenezte hűséges emberének kérését, sőt maga is segített a családi tűzhely megalapozásában: az imaház szomszédságában jókora telket adott és egy kényelmes nagy ház felépítéséhez szükséges építő anyagokat is biztosított Engelbert családjának. A „kinézett” asszony (S. L. apai nagyanyja) Leibnitz Teréz,754 szepességi német család sarja, akinek irányításával eleinte szépen gyarapodott a család vagyona, békességben és megelégedésben éltek. Az anya hű sáfárja volt a kis családi vagyonnak, lassanként az ő vállára nehezedett a vagyon kezelése. 752 Fegyvernek község pontos leírása: Szapárfalva, Annafalva, Imaház, iskola, katolikus templom (: Pataki Vince vázlatos élettörténete I. Debrecen, L-3. lap) 753 U.o., 4-5. lap. Örök érvényű mondás, hogy minden baj gyógyítója az idő. A fegyverneki svábok megbékélésének magyarázata a múló időben rejlik. 754 Leibnitz Teréz: igazi német matriarcha, aki gondosan irányította családja életét, a kis vagyont gyarapította és nevelte gyermekeit. 200
