Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
TÓTH Enikő: Egy győri építész pályája a 20. században. Káldy Barna élete és munkássága
Tóth Enikő A környéken található a Baross utca akkoriban kiépített oldala, ahol Fekete Kálmán, a Rába-szabályozó Társulat mérnökének bérházát Kiss Tibor tervei szerint 2-3 szobás lakásokkal, magas balkonnal építette. A homlokzaton helyezték el a Szűz Máriát gyermekével ábrázoló domborművet, mely Albert Andor munkája. A házon szintén érezhető a Bauhaus iskola hatása.46 A Bem József tér 16. szám alatt, majdnem szemben a Pattermann-házzal található egy szecessziós bérház, amely Réthy József tervei alapján készült.47 Káldy Barna lányának elmondása alapján az épületet apja építette, azonban az építő kilétével kapcsolatban hivatalos dokumentumokat nem sikerült találnom sem a levéltári kutatásaim során, sem Káldy Barna fennmaradt iratai között. Szimmetrikus elrendezésű, 3 szintes épület, két oldala fölött lekerekített oromzattal, melyet kis, ovális alakú ablakok tesznek jellegzetessé. Az ovális ablakszemek az ajtónál, az oromzatnál és a kovácsoltvas díszítőelemek, például a virágtartók az ablakpárkányok alatt, jellemzőek Réthy más házaira is. Káldy Barna tervezői tevékenysége mellett — ahogyan már láttunk erre példát — több alkalommal dolgozott kivitelezőként is más építészek munkáinak megvalósításánál. Jellemző példa erre a városi színház épülete, amely máig meghatározó központja Győr kulturális életének. Győrnek régóta nem volt már állandó színháza. Az első kőszínházat Fruhmann Antal építette 1830-ban, de korszerűtlennek és kicsinek bizonyult a századfordulóra, ezért pályázatokat írtak ki, ám építkezésre nem került sor a vélemények különbözősége miatt. A döntés 1933-1934-ben született meg. Mivel új épület építésére nem volt keret, ezért egy régi tejüzemet szántak átalakításra kultúrotthonná, illetve színházzá. A győztes tervet két sikeres győri építész nyújtotta be, Lakatos Kálmán48 és Gallyas Camilló.49 Az építési feladatokat pedig Káldy Barna kapta meg, aki ekkor már nem először dolgozott együtt Lakatossal. A tervező szimmetrikus megoldást próbált alkalmazni, ezt azonban a saroktelek és az eredeti épület nem teljesen tette lehetővé. Az épület külsejét a szűk utcák sűrű beépítéséhez igazította: félkörívben záródó lizénasort tervezett az Árpád út irányából. Elképzelései az eredetinél szerényebb kivitelben valósulhattak meg. Ez az épület adott otthont a színháznak egészen 1978-ig, amikor elkészült a jelenlegi modern épület.50 Káldy Barna tervezői munkáinak jellemző csoportját alkotják az egyházi megrendelésre készült épületek: több templom, imaház tervezése, kivitelezése fűződik nevéhez. 1928. július 15-én határozta el a közgyűlés Komáromban egy evangélikus imaház építését. Az építkezés terveit Káldy Barna készítette, míg a kivitelezésre a Flajagos és Sonkái cég kapott megbízást. Az épület puritánsága ellenére nemes harmóniát sugá46 Orbánná Horváth Márta, i. m. 81. o. 47 I. számú tér bérház terve, tervrajz, készítője: Réthy József építőmester, Győr Megyei Jogú Város Levéltára - Győri Műszaki Levéltár. 48 Salamon Nándor: Kisalföldi Művészek Lexikona, Kisalföld Művészetért Alapítvány, Győr, 1998. 183. o. 49 Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc (szerk): Győri életrajzi lexikon. 2. Idád. Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, Győr, 2003. 110. o. 50 Winkler Gábor: Győri színháztervek. In: Magyar Építőművészet 1979/3. 60-63. o. 186
