Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

TÓTH Enikő: Egy győri építész pályája a 20. században. Káldy Barna élete és munkássága

Egy győri építés^ pályája a 20. s^á^adban — Káldy Barna élete és munkássága 1928-tól fellendült Révfaluban az építési kedv, mivel elkészült az új vashíd, ami az 1905-ben Győrhöz csatolt falut összekötötte a belvárossal és a gázellátását is biztosí­totta. Ekkor már a Csermák cég rendelkezett elegendő tőkével, hogy megépíttessen egy gyönyörű házat, mely a kor szokásai szerint magába foglalta a cégtulajdonosok la­kásait, alul kiszolgáló helyiségeket, vasalótermeket. A házhoz komoly műhely, festöde, mosoda és a tisztítógépeket is magába foglaló házrész épült, amely mindenben megfe­lelt egy korabeli modern festő- és tisztítóüzem követelményeinek.32 A Csermák-féle épülettömb helyén egykor földszintes épület állt, hasonló a ház mögött napjainkban is látható papiakhoz. A ház elkészülte után rendezték a környéket úgy, hogy a díszes épü­let megfelelő rálátást kapjon, így az előtte álló földszintes házat is — ami még egy korai fotón látható — lebontották. A Csermák-ház Káldy Barna első önálló tervezői és kivitelezői munkája, így egyfajta bemutatkozásként, első megnyüvánulásként is felfogható. Aprólékosan, míve­sen díszített, ebben kicsit kiválik a munkái közül, hiszen a többségüket inkább az egy­szerű, de mutatós és kényelmes megoldások jellemzik. A lakóház egy kettős saroképü­let, melyet épületszobrászok által mintázott épületplasztikák, mozaikok ékesítettek. A késő-historizmus jelentős győri alkotása. Neobarokk stílusával szép átvezetést biztosít a barokk belváros és a modern, 20. századi Révfalu között. Háromszintes épület. Szimmetrikus a belvárosból Révfaluba átvezető út felől nézve, 2 sarkán kör alapú tor­nyokkal, melyeket kupola fed. Hátulról, függőfolyosón lehet megközelíteni a helyisé­geket, ma lakásokat. Homlokzata lizénás tagolású, ión fejezetekkel. Főpárkányán tojás­sor jelenik meg. A főhomlokzaton, az előreugró falsík tetején a következő mozaikfel­irat állt: Csermák, fest és tisztít. (Napjainkban is ez a szlogenje a Csermák-cégnek.) A baloldali torony alatt volt egy üzlethelyiség is. A földszinti, az első emeleti ablakok és a tornyok ablakai fölött záróköves díszítés található. A házat manzárdtető fedi. A Csermák család egészen 1948-ig lakott ebben az épületben, amikor államosí­tották a jól működő üzemet és a nagyméretű lakóházat. Ekkor a nagy alapterületű la­kást kisebbekre kellett felosztani. Ezekkel a munkákkal is Káldy Barnát bízták meg. A függőfolyosós megoldás az átalakítás után is lehetővé tette, hogy kényelmes, szeren­csés elrendezésű lakások jöjjenek létre. A 20. század vége felé, még Káldy Barna életé­ben végrehajtottak az épületen egy nagyobb felújítási munkát, a kor posztmodern ízlé­sének megfelelően. A mozaik díszítéseket leverték, egykori létükről ma már sajnos csak néhány régi fotó és a még meglévő keret motívumok tanúskodnak. A bejárati ajtó fölött azonban még napjainkban is megtalálható Káldy Barna márványtáblája, alatta pedig, az ajtó legfelső üveglapján CS. G., Csermák Gusztáv egykori tulajdonos monog­ramja ólomüvegből. A Csermák-ház kiemelkedő városképi szerepe és építészeti értéke miatt helyi védelem alá került.33 Az üzemi épület kivitele sokkal egyszerűbb, mint a lakóházé, azonban a zárókö­ves ablakdíszek és a lizénás tagolás itt is folytatódik. Az üzem elköltöztetésekor ez az épületrész nem kapott újabb funkciót és éveken keresztül üresen állt. Viták folytak a 32 http://revfalu.freewb.hu/volt-egyszer-egy-gunarvaros, elérhetőség: 2014. 02. 06. 33 Winkler Gábor, Auer Jolán, Kottmayer Tibor, Németh Iván: 5.7.2. Győr — örökségvédelmi hatásta­nulmány a városrendezési tervek felülvizsgálatához 2003-2005. 13. o. 183

Next

/
Thumbnails
Contents