Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

NEMESNÉ Matus ZSANETT: A Bodroghy Pappok - Betekintés egy 19. századi jogtudó nemesi család történetébe

Nemesné Matus Zsanett

évben.75 1846. május 6-án a Sopronban — lelkészek, tanítók, tanárok segedelmezésére — megalakult egyházkerületi gyámolda76 ügyintéző testületének — haláláig — egyik világi tagja is lett.77 Továbbá lelkesen részt vett a pápai református főiskola Győrbe hozatalának 1834-ben indult akciójában.

Ennek az akciónak főként az volt a célja, hogy a két protestáns egyház Győrben egyesüljön. Az első komoly megmozdulásra 1844. június 20-án került sor, mikor a győri reformátusok mozgalomra hívták az evangélikusokat, melytől a város sem zárkózott el, hiszen ezer négyszögölnyi ingyen területet, továbbá a községi adótól mentességet és 200 darab téglát ajánlott fel a főiskola számára. Ekkor adományozott — többek között —József 100, testvére, Adám78 pedig 30 Ft-ot.79

Még ez évben a reformátusok kerületi gyűlésüket a Veszprém megyei Palotán tartották, ahova az evangélikus egyházból is mentek követek. Eldöntötték, hogy 1845- től külön bizottság veszi kezébe a főiskola ügyét, melyet a győri evangélikusok olyan előrelépésnek tekintettek, hogy az 1845. március 25-i kerületi gyűlésen 10.000 forintos alapítványt tettek, melynek kamataiból két nyelvészeti tanszéket — kiknek tanárait ezek után a convent választja — fognak majd javadalmazni. Közben azonban Sopronban is elterjedt a hír a református főiskola Győrbe hozatalának tervéről, ahol tiltakozva aláírásgyűjtésbe kezdtek. Ez némileg ugyan visszalépést jelentett, de ettől függedenül az 1845. június 13-i ülésen a győriek elhatározták, hogy az 1845. június 17-én Komáromban tartandó református kerületi gyűlésre követeket küldenek, köztük Bodroghy József iskolai felügyelőt. Azonban hiába érveltek céljaik mellett, megvétózták a győriek tervét, mert kiderült, hogy közben a komáromiak is szerették volna a pápai kollégiumot.80

Láthattuk, hogy Bodroghy József Vas megyeiként a Győri Királyi Jogakadémia elvégzése után elsősorban Győrben maradt, és itt építette fel azt a karriert, mellyel egyrészt a „szabó fia” a vármegyei hivatalnokréteg elitjébe emelkedett, másrészt evangélikus vallásúként a gyülekezet megbecsült tagja lett és aktívan munkálkodott a konvent ügyeiben.81

75 RMEGyL, I. Gyülekezeti Levéltár. C. Győri evangélikus oktatási intézmények. 1. Iskola államosítás előtt. Protocollum Alumnei Jauriensis Aug. Conf. addictorum a lma September 1819, o. n.

76 A gyámolda megalakulásában főként a tolna-baranya-somogyi egyházmegye 1843. június 28-án benyújtott tervezetének volt nagy szerepe, melyet a győriek július 12-én tárgyaltak meg. Ügyeinek intézésére a lelkész elnöklete alatt négy egyházi és négy világi személyt választottak. (Poszvék, 1897, 36-37., 42.)

77 Uo. 49., 82.; Székács, 1848, 82.

78 Bodroghy Adám hivatalosan 1831. december 27-én lett a konvent tagja. (RMEGyL, NGyEGyJK, 1831/32, B 45, pag. 13.) Ugyanis ekkor emelték a tagok számát 100-ra, akik 5 ft-tal voltak kötelesek hozzájárulni az egyházi terhekhez. (Eöttevényi, 1905, 180.)

79 Folytatása a’ pápai Győrbe hozatandó protestáns főiskola számára tett ajánlatoknak (1844). (Protestáns egyházi és iskolai lapok. 3. évf. 35. sz. 839.)

80 Eöttevényi, 1905, 174-177.

81 Erről ld. a mellékletet.

152