Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

NEMESNÉ Matus ZSANETT: A Bodroghy Pappok - Betekintés egy 19. századi jogtudó nemesi család történetébe

Nemesné Matus Zsanett

Hogy József miért nem maradt az Alföldön, arról információ nem áll rendelkezésünkre. Feltételezhetően a tanulmányainak befejezése utáni időszakban olyannyira kiépíthette kapcsolatait, hogy számára a Rába parti város mégis nagyobb megélhetési és előmeneteli előnyökkel járhatott. A családból — János korai halála miatt — végül csak István maradt az ország délkeleti felében. Érdekes, hogy József többi testvére — kivéve Mihályt, akiről a születési idején kívül jelenleg többet nem tudunk —, így Julianna és Adám is elhagyta szülőföldjét. Julianna a Badits István tanítóval kötött házassága után Bakonyszendászlóra költözött,19 20 Adám szintén Győrben tűnt fel mint kereskedő.21

III. A Bodroghy Pappok műveltsége

A család vizsgált generációja elkötelezett volt a kultúra iránt, melyet nemcsak tanulmányaik, hanem könyv- és folyóirat-előfizetéseik, valamint adakozásuk is bizonyít.

József 1830 és 1835 között előfizetett a Tudományos Gyűjteményre,22 továbbá 1827 és 1830 között a Felsőmagyarországi Minervára,23 és tagja lett — Széchenyi Istvánnal, Zichy Ottóval és Czuczor Gergellyel együtt — az 1838-ban Kovács Pál orvos által szervezett Győri Olvasó Társaságnak.24 A tagok kezdetben az alapító lakásán gyűltek össze, de mivel számuk egy éven belül 68-ról 90-re nőtt, 1840-ben a Káptalandomb aljában már önálló helységgel rendelkeztek, és a tagok közé — akik kifizették az évi 5 forintot — nők is beléphettek.25 Bodroghy itt hatalmas könyvállománnyal találkozott: 1840-ben még 203 művel, 1844 elején viszont már 1091 művel büszkélkedett a

19 Gizella Hedvig 1842-ben már Győrben született. (RMEGyL, I. Gyülekezeti Levéltár. A. Gyülekezeti iratok. 1. Gyülekezeti anyakönyvek 1685-2004. A győri evangélikus] gyülekezet keresztelési anyakönyve III. [1801-1892] föl.)

20 Ez Székács József (1809—1876) későbbi evangélikus bányakerületi püspök leírásából derül ki, aki 1827 augusztusában a Bakonyba utazott és kalandjairól rövid útirajzot készített. Ebben olvasható, hogy augusztus 19-én Bakonyszendászlóra mentek, hogy szemügyre vegyék „az ujonnati épített fördöházat ... mikor tudtomra adatott, hogy az itt lévő Badits Tiszt(eletes) Úrnak felesége, testvére legyen Bodroghi Pap István Úrnak, el nem mulaszthatom, hogy meg nem látogattam.” (EOL, Székács József bányakerületi püspök hagyatéka, 3.3/14. Utazási töredékek.)

21 A győri evangélikus anyakönyvek tanúsága szerint 1811. szeptember 18-án kötött házasságot Nagy Zsuzsannával (?—1858). (RMEGyL, I. Gyülekezeti Levéltár. A. Gyülekezeti iratok. 1. Gyülekezeti anyakönyvek 1685—2004. A győri evang[élikus] gyülekezet házassági anyakönyve. III. [1801—1892] föl.) 1816- tól István, 1818-tól pedig József is nála lakott jogi tanulmányainak idején. (MNLGyMSMGYL, Győri Jogakadémia iratai. Hallgatók összeírása. 1815-1821 csomó.) Nemesi bizonyságlevelét 1823-ban mutatta be a győri nemesi közgyűlés előtt. (MNLGyMSMGyL, IV. A. la/62. (Protocollum comitatus Jaurinensis, 1823.) 1823. október 28., 1413. ügy.) 1843-ban polgárjogot nyert. (Jerfy, 1931, 257.) Győrben az új polgárok többsége az 1840-es években nem győri származású volt, főként a várossal szomszédos településekről (Győrsziget, Pannonhalma, Révfalu) származtak, azonban többen jöttek (16 fő) — így a Bodroghyak - Vas megyéből is. (Balázs, 1980, 103-104.)

22 Csécs, 1994, 4L

23 A’ Tittl. Előfizetők nevei. Felsőmagyarországi Minerva. 1827—1830.

2* A Győri Olvasó Társaság részeseinek névsora betűrenddel ’s annak szabályai, 1845. Özvegy Streibig Klára, Győr. (RFMTM, Helytörténeti gyűjtemény, HD.75.86.4.) A győri Olvasótársaság névkönyve az 1848-ik évre. Özvegy Streibig Klára, Győr. (RFMTM, Helytörténed gyűjtemény, HD. 75.86.5.)

25 Balázs, 1980,152-153.

146