Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
MÁRFI ATTILA: Győr színészete a 19. század második felében, különös tekintettel az itt szerepet vállalt jeles egyéniségekre
Győr s^ínés^ete a 19. s^á^ad második felében Közben a városi tanács az 1860-as évek elején átengedte a színházépületet a Győr Városi Színházi Részvény Egyesületnek, megszabadulva ezzel a nyomasztó tehertől, ami a roskadozó színház fenntartásával és toldozgatásával járt már évek óta. A részvényesek megfogadva Ecker János tanácsát, a szigeten álló, s így állandó árvíznek kitett épület lebontását és egy új modernebb színház felépítését tervezték. Viszont ez az elgondolás meghiúsult a győri német és zsidó polgárok heves ellenállása miatt. Ezért a régi teátrum kisebb mértékű renoválását végezték csak el. S ha az új színház felépítésére várni is kellett még hosszú évtizedekig, Győr továbbra is megőrizte vezető helyét az ország színi állomásai között. Jelzi ezt az a tény is, hogy rangos német és magyar társulatok léptek fel itt rendszeresen. A német társulatok közül Herrmann Sallmeyer klagenfurti társulatának operett előadásait kell kiemelni, aki a bécsi színházak és a berlini Victoria Theater színészeiből verbuválta az itt két évadot elnyert truppját. Hasonlóan színvonalas volt Ludvig (Louis) von Selar prózai és operatársulata is, akik például a Faust, a Norma, az Ernani és a Borgia Lukretia c. művek előadásával értek el sikert. Blaha Lujza vendégjátékai Erre az időszakra két ragyogó színészpályafutás kezdete is Győrhöz kapcsolható. Elsőként Blaha Lujzát kell említenünk. Győrött ma sem ismeretlen Blaha Lujga neve, sőt az itt élők nagy többsége még azt is tudni véli, hogy a „Nemzet csalogánya” színészkarrierjének kezdete Győr városához kötődik.61 A népszínművek, daljátékok és operettek honi koronázadan királynője sok egyéni tragédiát, sorsfordulót, művészi sikert és megújulást megélt élete 76 esztendeje alatt. Kora gyermekkora sem volt felhődén, sok nélkülözést kellett átélnie egész fiatalon, de a színpad közelsége már a kezdetek óta nagy hatással volt rá, enyhítve sanyarú körülményein. S ez akkor erősödött fel igazán, amikor alig nyolc évesen a Rába-szigeti Győri Színházban eljátszhatta élete első szerepét. Ettől kezdve szinte egyenesen ívelt felfelé az a magyar viszonylatban is egyedülálló színipálya, amelynek kezdő lépései kétségkívül Győr nevéhez fűződnek.62 Rimaszombatban, 1850. szeptember 8-án látta meg a napvilágot, akkor még Reindl Lujga néven. Édesapja, Reindl Sándor huszártiszt volt a cs. és kir. hadseregben, a szabadságharcot őrmesterként harcolta végig, a világosi kapituláció után Váraivá, változtatta nevét, s vándorszínésznek állt feleségét követve. Édesanyja Ponti Aloiga színésznő, akinek révén a család megismerhette a színészvilágot. A színpadtól akkor sem váltak meg, amikor édesapja 1856-ban a kolera sújtotta Kassán előadás közben meghalt.63 Édesanyja hamarosan /1857./ ismét férjhez ment, Kölesi Antal színpadi festőhöz. Az ekkor hét esztendős Lujga már rendszeresen énekel az előadások közötti szünetekben és a társulat kórusában is helyet kap. 1858-ban a család Hegedűs Lajos társulatához szerződött, aki Győrben kezdte az új színiévadot. Kölesiék az egykori Király ut-61 Márfi Attila: A győri színjátszás arcképcsarnokából: Egy induló színészpálya állomásaiból: Blaha Lujza. In: Győri Múzsa 3/2000. Főszerk.: Korcsmáros György. Győr, 2000. 20-21. 62 Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk.: Székely György. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994. 63 ő győri színjátszás arcképcsarnokából: Egy induló színészpálya állomásaiból: Blaha Lujza. In: Győri Múzsa 3/2000. Főszerk.: Korcsmáros György. Győr, 2000. 20-21. 127