Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
MÁRFI ATTILA: Győr színészete a 19. század második felében, különös tekintettel az itt szerepet vállalt jeles egyéniségekre
Győr s^/nés^ete a 19. s^á^ad második felében 17. „Bianka” 3felvonásos tragédia, 1871. syept.-l872. márc. 1251 18. „Királyi tréfa” 3 felvonásos vígjáték, 1872. sgept. 28-1873. ápr. 4 19. „A kelepcze” 2felvonásos vígjáték, „ 20. 187 „Magának akart másnak kért” 1 felvonásos vígjáték, 1877. syept. 30- 8. ápr. 16 21. „Propter certum quoniam” (Bizonyos ok miatt)53 54 „ 22. „A zárdaszűz” 3 felvonásos dráma, 1878. okt. 3-1879.. márc. 15 23. „A zárdaszűz” 3 felvonásos dráma „ Számos színházi írása jelent meg a győri és országos lapokban (Hazánk, Honderű, Honművész, Regélő, Aurora, Uránia, Társalkodó, Győri Közlöny, Figyelő, Életképek, Pesti Divatlap, Tudományos Gyűjtemény stb.), amelyek többnyire kritikák, színházi beszámolók voltak. De előfordul ebben a sokoldalú írásos örökségben esszé, természettudományi, vallási, sőt filozófiai jellegű értekezés is. Egyik ilyen értekezéséből idézünk, ami a Győri Közlöny 1869. nov. 19-i számában jelent meg Csevegések címmel: „Kísértsük meg a mulatságot a színházon kívül, Folytonosan úgysem bámulhatjuk a színpad álfalait, — örökké nem zsibonghat füleinkbe a súgólyuk titkos szelleme, melyre különben is a színészeknek sokkal több szükségük van, mint nekünk, - nem akarhatunk mindig csalódásban élni, hogy a színpadi fájdalom könnyűit valódi gyémántokul vegyük, holott azpk csak után-csinált, hamis színeketjátszó cseh üvegek, — vagy felviduljunk egy kacajon, mely nem szívből ered, hanem a szerep instrukciója szerint többnyire egy kedély télén kebel sziklafaláról ütödik vissza csak, mint rideg visszhangja a költő szeszélyes gondolatának! Szóval hagyjuk az ábrándvilágot azoknak, kik a petróleum, vagy légszesz mesterkélt fényétjobb szeretik a nap egyszerű világánál, mi pedig keressük a valót az élet színpadán, hol mellőzve minden súgólyukat, jelmez es Álca nélkül szórakoznunk mi magunk, nem pedig a bennünket bámuló közönség mely a pénztárnál letett szerény belépti díjért tapsra és füttyre egyformán véli magátfeljogosítva. ’55 A helyi színiegyletekben, később a színügyi bizottságban is következetesen támogatta a nemzeti színészetet, s az új színház felépítésének ügyét.56 Mint ismert, ez utóbbi nem valósult meg, csupán jelentősebb átalakításokra volt lehetőség. Mintegy három nagyobb átalakításnak volt tevékeny részese 1862, 1878 és 1882 nyarán.57 A megújult teátrumot rendre az O prológjaival avatták fel. E köszöntőknek visszavisszatérő vezérgondolata volt, amivel ezt az írást részben bezárnám: a mindenki számára oly kedves épületet, Thália agg templomát, egy koros hölgyhöz hasonlította, aki 53 Eredeti címén a Művész ‘dma-54 Mindkét darabot 1877. december 8-án mutatták be díszelőadás keretén belül a győri színházban, Kovács Pál 50 éves írói jubileumát így köszöntve. 55 Dr. Kovács Pál emlékezete. Szerk.: Baksa Péter. Győr, 2008. 110. 56 Kovács Pál dr. élete, http/www.gyel.gyor.hu 57 Koltai Virgil: Győr színészete 1849-1885. (II. rész) Győr, 1890. 1-138 125
