Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

MÁRFI ATTILA: Győr színészete a 19. század második felében, különös tekintettel az itt szerepet vállalt jeles egyéniségekre

Győr színészete a 19. s^á^ad második felében mór iskolája című öt felvonásos drámája is. A Három s^jrP1, a Bizalmatlanok37 38 39 *, a Nem s%a­­bad a királlyal tréfálni és a Férj egy órárcd0 című vígjátékait viszont sikerrel adták az or­szág első számú színházában.41 Drámái közül a Művés% álma és a Nemesek hadnagya című műveit a szakirodalom is elismerte.42 A Művés% álma című öt felvonásos tragédiát 1842 elején mutatták be Győrben. Majd három évtized elteltével 1872 őszén Bianka címmel került ismét színpadra. A Nemesek hadnagya című drámáját háromszor adták az ország első számú színpadán, olyan kiválóságok közreműködésével, mint Laborfalvy Róza, Lendvay Márton és Szentpétery Zsigmond. Utóbbi jutalomjátékul választotta Kovács darabját.43 Színpadi művei közül csak kevés jelent meg nyomtatásban. így a Thália című színmű-gyűjteményét 1837-ben Győrött, a Művés^ álma címűt pedig Budán 1842-ben nyomtatták ki.44 Viszont kritikáit és esszéit többször is kiadták. Például az első gyűjte­ményes kötete Pápán 1841-ben, majd Győrben 1846-ban látott napvilágot Bes%élyfii%ér címmel (később többször is kiadták ezt a gyűjteményt). Ugyanekkor adták ki eredeti színmüvek című színházi írásait is.45 Ötven éves írói jubileumát 1877. december 8-án a Lloyd nagytermében ünnepelték,46 a színházban pedig két egyfelvonásos vígjátékával, a Magának akart másnak kért és a Propter certum quoniam (Bizonyos ok miatt)47 címűekkel tisztelegtek előtte. Győr szellemi életének meghatározó egyéniségét e jeles ünnepen a város vezetése aranytollal jutalmazta.48 A nagyobb áttekinthetőség kedvéért Koltai Virgil fél évszázadot felölelő reper­toárjából kigyűjtöttük és itt is közzé tesszük Kovács Pálnak a győri színházban bemu­tatott műveit. A pontos előadási dátum ezek alapján nem ismert, ehelyütt az egyes szí­ni évadok időpontját tudjuk feltűntetni.49 Fontos még megemk'teni, hogy az összeállí-37 Fontos megjegyezni, hogy Koltai Virgil repertoárja a nevezett darabot ezzel a címmel jelöli, akár a Nemzeti Színház repertóriuma. Mégis akad olyan szakirodalom, ahol a Három szív meghatározás szerepel, tévesen. 38 1856. április 18-án volt a bemutatója. A Nemzeti Színház 150 éve. Szerk.: Kerényi Ferenc. Bp., 1987. 342. 39 1864. október 14-én mutatták be. A Nemzeti Színház 150 éve. Szerk.: Kerényi Ferenc. Bp., 1987. 360. 4(1 1856. július 4-én volt a bemutatója. A Nemzeti Színház 150 éve. Szerk.: Kerényi Ferenc. Bp., 1987. 348. 41 Baksa Péter: Dr. Kovács Pál életútja és munkássága. In: Dr. Kovács Pál emlékezete. Szerk.: Baksa Péter. Győr, 2008. 18. 42 Kovács Pál dr. élete, http/www.gyel.gyor.hu 43 Baksa Péter: Dr. Kovács Pál életútja és munkássága. In: Dr. Kovács Pál emlékezete. Szerk.: Baksa Péter. Győr, 2008. 18-19. 44 Baksa Péter: Dr. Kovács Pál életútja és munkássága. In: Dr. Kovács Pál emlékezete. Szerk.: Baksa Péter. Győr, 2008. 18. 45 Kovács Pál dr. élete, http/www.gyel.gyor.hu 46 Sáry István: Emlékezés dr. Kovács Pálra. In: Sáry István: A Városszépítő. Szerk.: Bana József, Borbély János, Néma Sándor. Győr, 2008. 95. 47 Itt köszönöm meg dr. Fedeles Tamásnak, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusának, hogy a latin címet lefordította. 48 Kovács Pál dr. élete, http/www.gyel.gyor.hu 49 Koltai Virgil: Győr színészete 1849-1885. (II. rész) Győr, 1890. 139-217. 123

Next

/
Thumbnails
Contents