Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
BAG! ZOLTÁN PÉTER: Adolf von Schwarzenberg első éve a Magyar Királyságban 1595
Adolf von Schwarzenberg első éve (1595) a Magyar Királyságban Az Udvari Haditanács kísérletet tett arra, hogy megtartsák az első mustrát, mint ahogyan erről a kölni faktor április 6-i jelentésében beszámolt. Eszerint három nappal korábban megérkezett egy császári mustrabiztos, hogy segítse Schwarzenberg munkáját és a katonák (a 2000 lovas és 6000 gyalogos) minél hamarabb a magyarországi hadszíntérre indulhassanak. A kölni faktor úgy értesült, hogy az Udvari Haditanács kiküldötte szállására kérette az Obristot és szemére vetette a tapasztalt hiányosságokat. Véleménye szerint ugyanis az uralkodó sem Schwarzenberggel, sem felfogadottjaival nem lehet majd elégedett, mert a toborzás sokkal lassabban halad, mint vártható lett volna. A faktor azonban megemlítette azt is, hogy más alkalommal a mustrabiztos a spanyol királytól kapott megbízást katonák kiállítására, ám a meghatározott létszámnak még a felét sem tudta a zászlók alá állítani.47 Mansfeld megbízottja ezek után megkísérelte olyan helyre vezetni csapatait, ahol a mustráig megfelelő mennyiségben találhatnak élelmet, takarmányt és tűzifát, mint ahogyan ez a jelentésekből kitűnik. Április 14-én a kölni faktor már arról tudósított, hogy Schwarzenberg csapata, amely régóta Köln környékén állomásozott és nagy károkat okozott a helyieknek,48 a bergi grófságba vonult. Itt megjelenésük szintén nagy riadalmat keltett, hiszen úgy vélték, hogy nem a török, hanem más módon, azaz ellenük fogják őket felhasználni.49 A következő napon (április 15-én) Schwarzenberg a lovasokkal és gyalogosokkal erre a területre lépett, miután Mühlem alatt átkelt a Rajna túlpartjára. A katonák elhelyezésére a helyi hatóság a lehető legnagyobb gondot fordította: kijelölt, egymástól lehetőleg távol eső szálláshelyre rendelték őket, amiről írást is kaptak.50 A sokat szenvedett gülchi hercegségben élők azonban mégsem lélegezhettek fel, ugyanis a kölni faktor április 27-i beszámolója szerint egyre nőtt Schwarzenberggel szemben a bizalmadanság, mivel állítólag folytonosan azzal fenyegetőzött, hogy katonáinak nagy részét újra ide hozza és itt mustráltatja meg. Ügy hírlett, hogy azt is kijelentette, amennyiben nem engedik be önként, úgy erővel fog bevonulni a tartományba.51 Schwarzenberg be is tartotta ígéretét, hiszen május 4-én Kölnből arról tájékoztatták a Fugger családot, hogy újra átkelt katonáival a Rajnán, és egyik Kittmeistere, (egy bizonyos Schleyer52) már gülchi területen volt.53 Ugyanezen a napon egy másik kölni tudósítás pedig még arról is említést tett, hogy a hónap vége előtt biztosan nem fogják megmustrálni a csapatait. Ezáltal Schwarzenberg mind az uralkodónak, mind a biroda47 ÖNB Cod. 8968. 292v., 294v. 48 A vallon katonaság által okozott károkról lásd: 49 ÖNB Cod. 8968. 321 r. so ÖNB Cod. 8968. 327r. 5' ÖNB Cod. 8968. 343r. 52 Obrisdeutnantként, azaz Schwarzenberg helyetteseként vett részt a magyarországi hadjáratban 1595- ben. Állítólag egy paraszt agyonlőtte. HHStA H AA Fasc. 128. Föl. 318r. 53 ÖNB Cod. 8968. 355v., 358r. 11