Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)

PERGER GYULA: Az I860, évi győri kerttermény kiállítás

A% 1860. évi győri kerttermény kiállítás

gr. Zichy Ottó által — miután elébb a vidék kerti iparának s különösen gyümölcsészetének fejlesztésére velős szavakban fölhívá a közönséget, bezártnak jelentetett ki, mire a győrvidéki gazdasági-egyesület lelkes elnöke gr. Batthyány Gétga meleg szavakban fejezte ki köszönetét a rendező bizottmánynak a kiállítás körüli buzgalmáért, s fáradságot nem ismerő tevékenységéért, mint a melynek lehet tulajdonítani, hogy a gazdasági-egylet ez első kiállítási kísérlete oly igen fényesen sikerült, reményét fejezvén ki, hogy az a mily gyönyörködtető volt a szemre, nyújtott tanulmányainál fogva ép oly üdvös és hasznos leend kertészeti s házi iparunkra nézve.Beöthy Károly.”23

* * *

„A vidék intézménye.

Győr, október 10-én.

Hogy a ns. gróf kifejezett reménye teljesülni fog, arról némi kezességet nyújt a közönségnek a tárlat iránt mind három napon keresztül szakadatlanul tanúsított érdekeltsége. A legfőbb osztálytól a legalsóbbig lehete észrevenni nézőket, s jól esett lelkemnek, midőn tapasztaltam, hogy míg a közönség értelmesebb része csoportokra oszolva, s közbevéve egy-egy gyakorlottabb gyümölcsészt — mint Kovács József bátorkeszi reform, lelkész, Glocker Károly, dr. Málnay stb. — egyik vagy másik gyümölcsfaj meghatározása fölött vitatkozott, addig a föld egyszerűbb s kevésbé tanult népe érdekkel kérdezősködött azon eszközökről, melyek által e vagy ama termény hasonló tökéllyel állítható elő, szóval iskola volt e kiállítás, iskolája a magasabb kert-művészetnek s házi iparnak s bár ez alkalommal a kiállítók száma nem állt is arányban az egyesületi terület népességével, de a kiállított termények igen nagy száma s minősége bizonnyal ösztönül szolgáland a népnek a jövő versenyzésre nézve, mert sem a szentírás sem a törvény nem mondja, hogy a jóllét eszközeinek előállításában csak a gazdagok versenyezhetnek, sőt minél általánosabbak e versenyzések, minél több producens vesz azokon részt s minél több reményét az ipar- és szorgalomnak mutatják azok fel, annál nagyobb leend hatásuk s annál közelebb vezetnek bennünket a czélhoz, mely eléggé szent, hogy azt elérni okulva és másokat is oktatva s egyesült erővel törekedjünk, s mely nem más, mint a közvagyonosodás alapján megszerezni s híven megőrizni erkölcsi s anyagi függetlenségünket a szeretett haza javára.

De hogy e czélhoz annál biztosabban eljuthassunk, gazdasági egyesületünknek megállapodnia nem szabad; még nem végezte be munkáját, még van teendője, mit ha el nem végez: műve egy feltálalt félig főtt ételhez hasonlítand, mely a helyett, hogy egészséges táplálékul szolgálna, még inkább ront és boszant, mert benne költségünket is látjuk elveszve.

Az egyesületnek bizonyára áldozatába került a kiállítás, mint került azon áldozatkész hazafiak- és honleányoknak, kiknek önkénytes adakozásaikból folyt be a jutalmakra

23 Győri Közlöny. Negyedik évfolyam. 84. szám. 1860. október 18.

93