Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)

HORVÁTH JÓZSEF: Iskola, taníttatás, írni-olvasni tudás, könyvbirtoklás a 17. századi Győrben - a végrendeletek tükrében

Horváth József

Iskolák, iskolamesterek

Vizsgált forrásaink - azaz az eddigi kutatásaim során átnézett mintegy 900 darab 17. századi győri testamentum - viszonylag kis számban tartalmaznak e témával kapcsolatosan konkrét adatokat; az elszórtan előfordulók között viszont néhány nagyon értékes adalék is található.

Nézzük először az iskolával kapcsolatos adatokat! Az átnézett testamentumokban három győri iskolamester név szerinti említésével találkoztam:

• Makachin Ádám, „az Geöry Nemes Captalan Uraknak Oskola Mestere es Succentora”3 1633-ban kényszerült testamentumot tenni; rendelései között nem feledkezik meg „öreg deakim”-ról sem: egy-egy forintot testál számukra, és nekik hagyja szederjes mentéjét is.4

• Horuat Gáspár 1641-ben készült utolsó rendelését öccse, Mátyás deák győri iskolamester foglalta írásba; ezzel kapcsolatosan a hiteleshelyi testamentumkönyvbe a végrendeletet bemásoló személy megjegyezte: „Szép kis Testamentom iras Schola mestertől, Paduaban tanolt”.5

• Míg az 1650-ben végrendelkező Koczis György egyik tanúja „Akkorbeli Lutheránus Iskolamester Gregorius Fabri” volt.6

Az idézett három adatból már látható, hogy a városban legalább kettő — de lehet, hogy három — iskola működött a 17. század közepén. A végrendelkezők némelyike ezeket az intézményeket anyagilag is támogatta: Szabó Miklós pl. 1609-ben 5 forintot, Buday Márton 1625-ben 15 forintot hagyott az iskola épületére7 — e hagyományok valószínűleg a városban működő iskolának szóltak. Ezzel szemben érdekes Balogh Gergely megfogalmazása, aki 1620-ban hagy „A diakoknak oda áltál 3 forintot”.8 Figyelembe véve a megfogalmazást, valamint azt, hogy Balogh Gergely rendeléseiből ítélve valamelyik protestáns felekezethez tartozhatott — a prédikátornak is hagyott négy forintot —, itt a protestánsok által fenntartott un. seregiskolára kell gondolnunk! Ez azért is valószínű, mert az 1610-es évek elejétől a protestánsok a városon belül nem gyakorolhatták szabadon vallásukat; azt pedig Pataky László kutatásaiból tudjuk, hogy 1614-ben már Pataházán — a Mosoni-Duna túlsó, szigetközi partján, azaz Győrből nézve „odaát” - működött a seregiskola Gerely György rektor vezetésével.9

3 Succentor: az éneklőkanonok helyettese (vő.: BARTAL 1901. 639. o.; FINÁLY 1884. 1907. hasáb).

4 Győri Egyházmegyei Levéltár (a továbbiakban: GYEL), Győri Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltára (a továbbiakban: GYKHL), Liber Testamentorum, Tom. 2. p. 71-73.; közli: HORVÁTH 1996. 23-25. o.

5 GYET, GYKHL, Liber Test., Tom. 2. p. 256-257.

6 GYEL, GYKHL, Liber Test., Tom. 2., p. 456.; közk: HORVÁTH 1996. 160. o.

7 GYEL, GYKHL, Liber Test, Tom. 1., p. 62., ill. p. 194.

8 GYEL, GYKHL, Liber Test, Tom. 1., p. 133.; közli: HORVÁTH 1995. 83. o.

•> PATAKY 1985. 32. o.; ld. még: BEDY 1934. 52. o.

60