Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)
FEKETE David: A 11-es győri vadászok emlékműve felállításának 80. évfordulójára
Fekete Dávid mennyiségű kavics ingyenes rendelkezésre bocsátásával azt demonstrálta, hogy fontosnak érzi a város első, az első világháború hőseire emlékező emlékműve felállítását. Az avatóünnepség Az emlékművet 1933. június 5-én, Pünkösdhétfőn avatták fel ünnepélyes keretek között. Az avatóünnepség a korszak szigorú protokolláris rendjében zajlott, felidézve és megtartva a megelőző évszázadok katonai hagyományait is. Az ünnepség díszvendége József királyi herceg (Habsburg-Lotharingiai József Ágost főherceg) volt. A királyi herceget a városháza előtt ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással, díszszázaddal fogadták, a várost nemzeti színű lobogókkal díszítették fel, mindenütt díszsisakos rendőrök álltak. A fogadóbizottság felsőőri Nagy Pál főispán, Skultéty Miklós alispán, dr. Szauter Ferenc polgármester, Török Károly rendőrfőtanácsos, dr. Telbisz Miklós vármegyei főjegyző voltak. Az ünnepélyes fogadtatás után szentmise következett a Székesegyházban, melyet dr. Hász István tábori püspök mutatott be, a szentbeszédet dr. Horváth József, a zászlóalj volt tábori lelkésze mondta.22 Az emlékműnél az avatási ünnepség déli 12 órakor kezdődött. Elsőként a Hiszekegy-et mondták el a jelenlévők, majd Mocsáry Jenő nyugalmazott ezredes köszöntője hangzott el. Az ünnepi beszédet József királyi herceg mondta, ezután a királyi herceg „Magyarországfeltámadását hirdetve” helyezte el koszorúját, majd a város és a vármegye képviselői, végül a jelenlévő szervezetek koszorúzták meg az emlékművet. Az ünnepségen a Rákócziánum leventéi álltak díszsorfalat.23 Az avatóünnepséget kétszáz terítékes ebéd zárta a Royal szálló éttermében. Schönner Odiló tábornok Horthy Miklós kormányzóra, Mocsáry Jenő ezredes pedig József királyi hercegre mondott felköszöntőt. Báró Handell-Mazetti Rudolf, a vadászzászlóalj korábbi parancsnoka „Trianon átkárólszólt könnyes szemekkel”.2* Tekintve az avatóünnepség időpontját (egy nappal a trianoni békediktátum aláírásának évfordulója után) és a korszellemet, nem meglepő, hogy az ünnepség egyik fő üzenete a trianoni békeszerződés igazságtalansága, a revízió és a magyar feltámadás kívánalma voltak. Az ünnepséget megelőző napon a Győri Hírlapban dr. Kiss Aurél írásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a másnapi avatóünnepség tulajdonképpen gyászünnep lesz, hiszen „a világháború során hősi halált halt bajtársaik emlékezetére, s a trianoni békének nevezett erőszakkal halálra ítélt és kivégzett zászlóaljuk dicsőségére emelt emléket leplezik le”.2S A cikk írója a magyarság akkori hangulatát, életérzését fejezte ki, mikor azt írta: „Nem maradt egyebünk, csak az emlékezés, az öntudat, a hagyománnyá vált becsület. ’26 22 Dunántúli Hírlap, 1933. június 11. 1. o. 23 Uo. 24 Uo. 25 Győri Hírlap, 1933. június 4. 1. o. 26 Uo. 38
