Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)
FEKETE David: A 11-es győri vadászok emlékműve felállításának 80. évfordulójára
Fekete Dávid Győr város tanácsa 1928. decemberi ülésén megadta az engedélyt az emlékmű felállítására és az 50 darab emlékfa elültetésére. A tanács tudomásul vette, hogy a Révfalui Hármas Asztaltársaság képviselői, Holler Kálmán és vitéz Mohácsy Endre által kezdeményezett emlékmű előkészítése jelenleg nincsen abban a stádiumban, hogy a közeljövőben felállítható lenne, ráadásul az említett képviselők is beleegyeztek a vadászemlékmű felállításába. A tanács biztosította a Révfalui Hármas Asztaltársaságot, hogy amennyiben az általuk kezdeményezett emlékmű feltételei fennállnak, a város méltó helyet fog számára kijelölni.6 Győr város közgyűlése 1929. február 1-jei ülésén jóváhagyta a tanács javaslatát és az emlékmű felállításával kapcsolatos területátengedési, ill. faültetéssel, a szabályozási feladatokkal a város tanácsát bízta meg.7 A város tanácsa — az emlékbizottság kérelmére — a kapcsolattartást megkönnyítendő dr. Valló István tb. tanácsost delegálta az emlékbizottságba.8 A közgyűlési határozat jogerőre emelkedéséről a főjegyző tájékoztatta a város tanácsát. A jelentésből kiderül, hogy a tanács az emlékmű helyét a Kálóczy park közepén lévő köröndben jelölte ki, s felhívta az emlékbizottság figyelmét, hogy az emlékmű terveit előzetes jóváhagyásra a tanács számára küldje be.9 Az emlékmű tervét - melyet Weichinger Károly műépítész készített - végül dr. Németh Károly volt főispán, dr. Szauter Ferenc polgármester, Árkay Aladár műépítész, dr. Somogyi Antal és a zászlóalj kiküldötteiből álló zsűri, valamint az Országos Emlékbizottság hagyta jóvá.10 Az emlékbizottság a kivitelezés költségeinek összesítésére Farkas Imre műszaki tanácsost kérte fel. Az összesítés szerint az emlékmű felállításának költsége 13 100 pengőre rúg.11 Farkas jelezte, noha korábban arra számítottak, hogy a helyszínen a szükséges kavics kitermelhető, valószínűleg ez mégsem így van, mert a területet szitásdombi homokkal töltötték fel.12 A teljes költség Weichinger Károly tiszteletdíjával együtt 13 500 pengőt tett ki, ennek nagy részét, mintegy 10 000 pengőt az emlékbizottság maga gyűjtötte össze közadakozásból. Az emlékbizottság arra kérte a polgármestert, hogy az emlékmű felállításához szükséges további 3500 pengőt a város költségvetése biztosítsa. Az emlékbizottság jelezte, tisztában van a város rossz anyagi helyzetével, ám szerintük „Ha valaha, úgy ma a puszta 6 GyVL. Győr polgármesteri hivatalának iratai XII. 1927/947. — 13930/928. határozat Győr thj. város törvényhatósági bizottságának közgyűlése jegyzőkönyvéből, 1929. január 30. 7GyVL. Győr polgármesteri hivatalának iratai XII. 1927/947. — 34/kgy. 1929. számú kivonat Győr thj. város törvényhatósági bizottságának közgyűlése jegyzőkönyvéből, 1929. február 1. 8 GyVL. Győr polgármesteri hivatalának iratai XII. 1927/947. - Határozat Győr thj. város törvényhatósági bizottságának közgyűlése jegyzőkönyvéből. 9 GyVL. Győr polgármesteri hivatalának iratai XII. 1927/947. — 2072/929. iktatószám. Kelt 1929. április 4. 10 GyVL. Győr polgármesteri hivatalának iratai XII. 1927/947. — Mocsáry Jenő levele Szauter Ferenchez, dátum nélkül. 11 GyVL. Győr polgármesteri hivatalának iratai XII. 1927/947,-Ebből kb. 7000 pengő Réthy Gyula kőfaragó munkája, kb. 3700 pengő a földművek, beton, ill. vasbeton-munka, kb. 1000 pengő a bazaltkő ára, kb. 325 pengő a villamosmunka, 400 pengő a lámpa armatúrák és égők, 100 pengő a kertészeti munka, 400 pengő a felirat betűi, ill. a vadászkürt és kb. 135 pengő a kavics fuvarja. 12 GyVL. Győr polgármesteri hivatalának iratai XII. 1927/947. — Farkas Imre levele Mocsár)' Jenőnek, 1932. február 27. 36
