Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)
BORBÉLY Tamás: A Keresztény Párt meg/újjáalakítása 1956-ban
B orb é ly Tamás inteligendät. (...) E n ayt akartam, hogy a vezetésben fiatalok is legyenek. Elleneztem, hogy a régi Barankovics párt jogutódjaként működjön a párt... A párt tehát néhány napos működése során nem vett fel hivatalosan nevet és a jogutódlás kérdése sem tisztázódott. Keszhelyi kanonok javaslatára úgy döntöttek, hogy megvárják, míg a fővárosban is megalakulnak a pártok és akkor majd ahhoz csatlakoznak, amelynek a programja leginkább elfogadható a győri csoport számára.25 26 Ehhez képest a megyei forradalmi eseményekről készült jelentésekben is több különböző néven emk'tik a pártot, szerepel „Keresztény Nemzed Pártként”, sőt még Keresztény Szocialista Pártként is.27 A szakirodalomban szintén változó neveket találni, ugyanakkor vitatható, hogy az 1956 októberében alakult győri keresztény párt a Demokrata Néppárt jogutódjaként kezdte volna működését. A néhány napos fennállás során — ami források szerint három gyűlést foglalt magában — az alapítók nem tudtak részletes programot kidolgozni. Csupán a kihallgatási jegyzőkönyvekből körvonalazható, hogy milyen lehetőségek merültek fel és egyes, a forradalom napjaiban központi kérdésekre miként reagáltak a tagok. Ismét felmerül a kérdés, hogy a vallomások, tanúkihallgatások, szembesítések és fellebbezések mennyire adnak hiteles képet a párt működéséről. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint például nem került szóba egyszer sem Mindszenty József hercegprímás neve a gyűléseken, holott nehezen képzelhető el, hogy ezekben a napokban Mindszenty szabadon engedésének követelése elkerülte volna egy éppen alakuló keresztény világnézeti párt látókörét. Október 30. után pedig nem került szóba, hogy a hercegprímást szabadon engedték és beszédet is mondott. Ugyancsak kérdéses, hogy a párt tagjai mennyit tudhattak a Budapesten újjáalakuló Demokrata Néppárt tevékenységéről, arra szintén nem található reflexió. Valószínűnek tartom, hogy a tárgyalás során a per résztvevői jobbnak látták, ha hallgatnak esetleges, a párt gyűlésén elhangzó, Mindszentyvel kapcsolatos véleményükről. Nehezen tartom elképzelhetőnek ugyanis, hogy miután Bóna László, Horváth Lajos és más győri papok október 27-én a nép előtt is beszédet mondtak és hallják-látják, hogy a hercegprímás szabadon bocsátását követeli a tömeg, ezek után a párt megalakításánál szóba sem kerül Mindszenty József neve. A jegyzőkönyvekből megkísérelhető a párt lehetséges programjával kapcsolatos viták körvonalazása, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a program megbeszélése a következő gyűlések feladata lett volna — melyekre már nem kerülhetett sor. Bóna László az első fokú bíróság tanácselnökének kérdésére reagálva kifejti, hogy egy hiteles keresztény pártnak társadalmi elképzeléseihez a pápai megnyilatkozásokat és enciklikákat kell hirdetni, melyek értekeznek többek között a munkáskérdésről, a magántulajdon kérdéséről: 25 GyVL, 1956-os gyűjtemény, Dr. Bóna László perirata, GyMB B1342/57. Bóna László Rendőrségi kihallgatási jegyzőkönyve. 26 GyVL, 1956-os gyűjtemény, Dr. Bóna László perirata, GyMB B1342/57. dr. Keszthelyi Gyula Rendőrségi kihallgatási jegyzőkönyve. 27 ABTL, 3.1.9. Vizsgálati dossziék, V-l 50369. Jelentés a győri 1956-os eseményekről, Pártok szervezése, 32-35. o. 28
