Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)

BANA JÓZSEF: Wennes Jenő, egy győri polgármester, ki betartotta a polgároknak tett ígéretét

Wennes Jenő, egy győri p o Igá rm e s t e r, aki betartotta a p o Igáro kn a k tett ígéretét... Sándor, Fekete Gyula, Fekete László, Fischer Gyula dr., Fleischmann Mihály, Fleischmann Zsigmond, Folkner Károly, Fügi Rezső, Fürst Mór, Georgievic György, Gerő Mihály, Gnasszer Dezső, Gollovitz László, Gross Gusztáv, György Károly dr., Hlatky Schlichter Lajos, Hilbert Ferencz, Hüber Dániel, Inkei Béla dr., Izsó Vincze, Kaszás Sándor, Káldy Lajos, Káldy Mihály, Krausz Miksa, Kucsera Dávid, László Ferencz, László József, Legény Béla dr., Lengerer István dr., Lóránt Samu, Lovász Nándor, Meller Ignác, Meller Károly, Ménes Ignácz, Mohi Antal dr., Németh József, Németh Károly dr., Niernsee Ferencz, Nits Pál, Perl József, Piczek György, Rapoch Frigyes dr., Schnabel Zsigmond, Szalzer Miksa, Szendrői Mór, Szammer Ernő dr., Tauber Károly, Varga Miklós, Wollner Miksa, Wottitz Gusztáv, Zechmeister Kálmán, Wennes Jenő polgármester, An­gyal Armand dr. főkapitány, Farkas Mátyás főjegyző, Hőfer Vilmos dr., Eberth Géza tanácsosok, Erdély Ferencz főmérnök, Petz Lajos dr. t. főorvos, Erdélyi Iván árv. ülnök, Feldinger Jenő h. főszámvevő, Sefcsik Ferencz levéltáros, Kiss Géza dr. I. jegyző, tb. árv. ülnök, Major János II. számvevő, Späth Gyula II. jegy­ző, Koller Jenő árv. jegyző, Kukorelli Márton közgyám, Mesterovics Iván, m. kir. gazd. felügyelő „igen”-nel, míg nem-mel senki sem szavazván, elnöklő főispán egyhangúlag határozatkép kimondja, hogy Győr szab. kir. város közönsége a tu­lajdonát képező, fentkörülírt Húsz /:20:/ kát. holdnyi területet a magyar ágyúgyár céljaira, tulajdonjogilag ingyen átengedni. 3. A közgyűlés a gyár további fejlesztésére, valamint munkás és tisztviselő lakások esetleges építésére a város tulajdonát képező 8471, 8472, 8473, 8474, 8476, 8497, 8500, 8501, 8502 és 8503 kát. hrsz. területből mint egy 36 = Harminchat kát. holdnyi területre nézve □ ölenkinti 8 = nyolez koronás ár mellett a magyar ágyú­gyár céljaira az elővételi jogot 10 éven át tehát 1923 év deczember 31-ig biztosítja. 4. A közgyűlés felhatalmazza a város tanácsát, hogy amennyiben a 2. pont alatt in­gyen átengedett és a 3. pont alatt elővételre kijelölt területek elhelyezésében vál­toztatás kivántatnék, úgy e tekintetben végérvényes egyezséget köthessen, ezt azonban a közgyűlésnek alakszerű határozathozatal céljából bejelentse. 5. A közgyűlés elhatározza és kötelezettséget vállal, hogy a város költségén és azonnal a gyár alaptervének megállapítása után: a. ) a gyár telkéhez vezető gázzal világított makadám utat létesít; b. ) a közcsatornát megfelelő méretezésben a gyárig meghosszabbítja -c. ) gáz és vízvezetéket létesít a gyár részére oly mértékben, hogy abból a gyár szükséglete fedezhető legyen; A közgyűlés tudomásul veszi, hogy a gyár üzeméhez szükséges víz, rendszerint artézi kút útján fog fedeztetni és így a városi vízvezetéki víz csak az artézi kút létesíté­séig az építkezéshez, s annak létesítése után pedig ha a gyári vizek szolgáltatásában ké­sőbb bármi okból fennakadás állana be, csak átmenetileg fog a gyártási célokra fel­használtatni. A vízvezetéki víz, csatorna és gáz használatáért a vonatkozó városi szabályren­deletekben megállapított díjak fognak a gyár által fizettetni, félreértések kikerülése cél­jából megjegyeztetik, hogy csakis a gyári üzemhez esedeg lakások világításához szüksé-17

Next

/
Thumbnails
Contents