Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)

Széchényi Pál érsek emlékezete. Adalékok az életúthoz és a nagycenki múmia vizsgálatának eredményei (Dominkovits Péter)

M ér leg hozott nagycenki mauzóleum is, ahová a második temetésként (egyben első újrateme­tésként) 1811. október 25-én Széchényi Pál földi maradványait helyezték el. A kopor­sót Bánfaivárói Nagycenkre ünnepélyes gyászmenet kísérte, a szertartást Vilt József megyéspüspök végezte. A temetéseket, síremlékeket (pl. Erdődy Hanna és Széchenyi Béla) részletesen bemutató tanulmányt szervesen kiegészíti az I. sz. függelék, amely a Széchényi és rokon családok Nagycenken eltemetett tagjait adatolja. A II. sz. függelék Széchényi Pálnak a mauzóleumban szabadon álló, 1710-ben készült fakoporsóját mu­tatja be. E recenzió vitathatadanul féloldalas, hisz annak készítője sajnos végzettsége alapján sem teheti meg, hogy a fölöttébb fontos természettudományi kutatásokra kitér­jen. így csupán a teljesség kedvéért a szerzők, témakörök felvillantása történhet meg. Kardos Károly mérnök, rektorhelyettes, Kozma István mérnök (Széchenyi István Egyetem, Győr), egyetemi tanársegéd Széchényi Pál múmiájának digitális alakrekonst­rukcióját, Kristóf Lilla Alida radiográfus, és Kovács Melinda, Tóth Ge\a és Pohárnok Lász­ló radiológusok (Győr—Bp.) a múmia ún. paleoradiológiai vizsgálatát végezték el, me­lyek során többek között a szándékos, művi mumifikálás derült ki. A két szerkesztő, valamint Istók Poland., Hargittai Péter és Glassy Tibor patológus-mérnöki team paleopatológiai vizsgálatokat folytatott a múmián, amelyek pl. orvostörténeti hátteret nyújtva a barokk kori mumifikálás rekonstrukcióját segítették. Speciális patológiai, szájsebészeti vizsgálat keretében Plachtovics Márk, Patonaj Tajos és Kerényi Tibor a fogá­szati radiológiai vizsgálat segítségével cáfolták meg a mérgezés hiedelmét. Egy mérnö­kökből, antropológusokból álló team, Molnár Erika, Fáik György, Pálfi György és Kristóf Lilla Alida, az alaktani, fizikai antropológiai és metrikus kutatásokat háromdimenziós és nyomtatott koponyamásolatokkal végezték el. König Frigyes képzőművész pedig gra­fikus módszerrel Széchényi Pál arcát rekonstruálta. A kötet lezáró tanulmánya analógia és kitekintés; Kristóf Lilla Alida három, a váci domonkos templomban eltemetett 18. századi apáca múmiájának komplex — természettudományos, ill. levéltári forrásfeltárá­son nyugvó — vizsgálatáról számolt be. Kardos Károly, a Széchenyi István Egyetem rektorhelyettese előszavában hang­súlyozta: a felsőoktatási intézmény a névadó személyéhez, szellemiségéhez hűen nem csak a profiljába vágó tudományterületeket kívánja segíteni, hanem a 2011. szeptember 21-én létrehozott egyesületen keresztül támogatni kívánja a Széchényi/Széchenyi csa­lád más kiemelkedő tagjaira vonatkozó interdiszciplináris kutatásokat is. Bizton állítha­tó, hogy az Egyetem első ilyen kiadványában minden tekintetben magasra tette a mér­cét, midőn az interdiszciplináris kutatás, a 2010. évi konferencia előadásai alapján, a Széchényi Pál személyének, életútjának, valamint földi maradványai 21. századi vizsgá­latának eredményeit közzé adta. Méltó emléket állított ezzel az arisztokrata család el­múlt időkben méltadanul háttérbe szorult kiemelkedő tagjának. Dominkovits Péter 138

Next

/
Thumbnails
Contents