Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)
MÉRLEG JOG - ÁLLAM - POLITIKA Jog- és politikatudományi szakfolyóirat IV. (2012) évfolyamának bemutatása (Albert András)
Mér leg jén tapasztalható, az Alkotmány és a 2/3-os törvények módosítására történő törekvéseiről. A tanulmány célja a lelkiismeret és a vallásszabadság, az egyházakról szóló törvény, az állam és egyház jogi viszonyának meghatározása. Veres Zoltán A fogyasztói és a szociális jogok egyes összefüggései, avagy a szpáális jogok fogyasztóvédelmi aspektusai című írásában a fogyasztóvédelemmel, valamint a szociális jogok körével kapcsolatos problémákat elemzi. A két jogág ismérveinek meghatározása után rátér a közös elemeket képező jogok bemutatására is. Daragó Dénes Brandolinus. Egy firenzei államelméleti gondolkodó Mátyás király udvarában című írása Aurelio Brandolinus, Mátyás király udvarában tevékenykedő firenzei tudós életét és annak államelméletét dolgozza fel. Daragó Brandolinus A köztársaság és a királyság összehasonlítása című dialógusát ismerteti és ezáltal betekintést nyerhetünk egy 15. századi államelméleti, filozófiai vitába, s ezzel mindkét államforma tárgyilagos kritikájába. Bodzási Balázs A zálogjogi szabályozás gazdasági és jogpolitikai háttere című tanulmányában a zálogjog fogalmának meghatározására vállalkozik. A szerző véleménye szerint a zálogjog valamennyi jogrendszerben az a kielégítési elsőbbség, amely egy különleges, privilegizált helyzetet biztosít a jogosult számára.14 Albert András Az erdélyi államiság kérdése gróf Bethlen Miklós erdélyi kancellár Columba Noe politikai röpiratának tükrében (1704) című tanulmánya a 17. század végi és a 18. század eleji Erdély politikai életében fontos szerepet betöltő Bethlen Miklós kancellár és az Erdélyi Fejedelemség államiságának átmentése és belpolitikai stabilitása témákat dolgozza fel. Bethlen előtt egy politikai és gazdasági szempontból erős erdélyi állam képe lebegett. Megvalósítása érdekében készítette el a leendő erdélyi állam új politikai tervezetét: bel- és külpolitikai koncepcióit. A „Columba Noe...” politikai tervezet államférfiúi pályájának utolsó nagy alkotása és egyben végzete is volt. Erdély belső autonómiáját és alkotmányát sikerült megőrizni minden külső politikai nyomás ellenére.15 Szoboszlai-Kiss Katalin A hellenizmus filozófiai mozgalmairól — Epikurosz az élet élvezetének filozófusa című tanulmányában a hellenisztikus filozófia egyik legnagyobb képviselője, Epikurosz (Kr. e. 341-270), illetve az Epikurosz által képviselt hedonista filozófiai irányzat ismertetésére vállalkozott. „Igyekszem az emberiség első tapintható pesszimizmussal átitatott korszakában alkotó filozófusnak az élet nehézségeire gyógyírt adó tanácsait bemutatni, amelyek kétségtelenül napjaink válságos időszakaiban is hasznunkra lehetnek,”16 A tudományosság igényével megírt tanulmánynak a hellenisztikus filozófia illetve filozófiatörténet iránt érdeklődő olvasó által történő feldolgozását, értelmezését, a szerző olvasmányos, tiszta és érthető stílusa nagymértékben megkönnyíti. A Jog-Allam-Politika folyóirat negyedik évfolyamának harmadik száma Juhász Eszter A végrehajtási kifogás új szabályainak margójára címűtanulmányával és Macher Gábornak Peter Stein: A római jog Európa történetében című könyvéről írt recenziójával zá14 Bodzási Balázs: A zálogjogi szabályozás gazdasági és jogpolitikai háttere. In: Jog-Allam-Politika. 3/2012. IV. évi. 72. o. 15 Albert András: Ay erdélyi államiság kérdése gróf Bethlen Miklós erdélyi kancellár Columba Noe politikai röpiratának tükrében (1704). In: Jog-Állam-Politika. 3/2012. IV. évf. 98. o. 16 Szoboszlai-Kiss Katalin: A hellenizmus filozófiai mozgalmairól-Epikurosz az élet élvezetének filozófusa. In: Jog- Allam-Politika. 3/2012. IV. évf. 101. o. 131
