Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)
OROSS ANDRÁS: Tervezetek a győri villamos megvalósítására a 19 -20. század fordulóján
Tervevetek a győri villamos megvalósítására ... derül, hogy nemcsak a város, de a minisztérium képviselői is aggodalmukat fejezték ki, miszerint a Magyar Államvasutak vágányait keresztezték volna a közúti vasút vágányai, az átvezetést megoldani csak nagy nehézségek árán lehetett volna.12 A város közönsége ebben az évben egyébként többször is a minisztériumhoz fordult a Belváros és Nádorváros közötti MÁV vágányokon történő nehézkes átjárás ügyében. A rendszeres tolatások és vonat-összerendezések miatt gyakran kellett lezárni mind a Hosszú utcai, mind a Kálvária utcai vasúti átkelőket, ezért a szekérforgalom gyakran feltorlódott13) Ugyanebben az évben merült fel a problémák megoldásaként a győri pályaudvar átépítése, amelyet aztán az elkövetkező években végre is hajtottak.14 Back ugyancsak 1885-ben újabb tervezetet terjesztett be a város, illetve a minisztérium elé, mégpedig a saját gőzmalmától tervezett iparvágányt építtetni a Magyar Államvasutak vágányaiig. Nyilvánvaló célja volt, hogy a Nádorvárosban elhelyezkedő gőzmalomból az áruk gyorsan továbbszállításra kerüljenek. A korabeli Hosszú utca mellett lévő malomból (ma Bartók Béla út — Petz utca sarka) a MÁV rendező vágányokig keleti irányba húzódtak volna a vágányok, amelyek építési tervét a kiküldött bizottság megtárgyalta és jóváhagyta.15 A győri közúti vasút újabb tervezetéről az 1890-es évek közepéről értesülünk. Az 1880-as évek közepétől eltelt bő évtized ugyanakkor hatalmas változásokat hozott Győr térszerkezetében. A városban az 1890-es években mind a mai napig érzékelhető látványos fejlesztések vették kezdetüket, gondoljunk csak a Rába szabályozására, a folyóhidakra, a vasút közúti áthidalására, azaz a Baross-hídra vagy a MÁV pályaudvar megnagyobbítására. Az építkezések terén is „aranykornak" tekinthetők a millennium körüli évek, hiszen a Tűztorony lebontását16 követően felépült az új városháza, de sor került többek között törvénykezési épület emelésére vagy a mai Révai gimnázium, ak-12 GyVL Győr thj. város törvényhatósági bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek (IV.1401.a.) 1885. év (14. kötet) 316. pont. 13 MODELLVÁLTÓ 2001, V. fejezet 40., 4L, 42. forrás. 14 A pályaudvar átépítésére lásd a MNL OL Kereskedelemügyi Minisztérium, Vasúd és gyári szakosztály (K 229) 1889-9-8505. ügyiratot. 15 GyVL IV.1402.C. XIII. 1885/258. (ad 402/85. kg)', szám) A kivitelezés részletei sajnos nem ismertek, de az iparvágány — ez a későbbi térképábrázolásokból kivehető — megvalósult. 16 A korszakban a Tűztorony létjogosultságát többen is megkérdőjelezték, a lebontási javaslat 1890-ből származott, de a megvalósításra csak 1894-ben került sor. Gróf Batthyány Lajos főispán a következőképpen értékelte az épületet: „És micsoda törzsvagyon a Tűztorony? Egy épülettömb, mely meglehet bír - mert elég magas — építészed becscsel, azonban jelen állapotában semmiképp sem nyújt gyönyörködtető látványt, melyben el van helyezve az árvaház, füstös, szelektől keresztül-kasul járt helyiségben, mely fogházhoz inkább hasonlít, mint gyermekek ápolására rendelt kegyes célú intézethez.” Zechmeister Károly polgármester pedig így fogalmazott: „A végleges lebontás főérvét eddig az képezte, hogy a közveszélyes és majd minden részében teljesen rozoga torony helyreállítási költségei — szemben a most már 2000 forinttal fixírozható lebontási költséggel — 30 000 forintba kerülnének, amely összeg pedig — eltekintve kedveződen pénzügyi viszonyainktól — éppen nincsen arányban az általa tett szolgálattal. Ezen érvhez most már egyik másik — nem kevésbé fontos - érv sorakozik, nevezetesen az, hogy éppen a Fehérvári utca tengelyében már épül a pályaudvar áthidalás.” A Tűztorony lebontásával kapcsolatban lásd Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Belügyminisztérium, Általános iratok (K 150) 1892-V-4- 10299. 101
