Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 34/2013 (Győr, 2013)
OROSS ANDRÁS: Tervezetek a győri villamos megvalósítására a 19 -20. század fordulóján
Tervevetek a győri villamos megvalósítására ... ról, amely a város legforgalmasabb utcájában feküdt. A mai Baross úton magasodott épület rendkívül szűk áthaladási lehetőséget biztosított volna a villamosok számára, így a korai tervezetekből kimaradt. A Győr melleid nagy gyárak egy része pedig a várostól keletre feküdt, a lakóterületek arra való terjeszkedését eleve lehetetlenné téve6 7 A Back Hermann által építtetni tervezett győri közúti vasút vonalvezetése, 1885—1886" Az első ismert tervezet, amelynek a vonalvezetése és az előmunkálati engedélye is fennmaradt, a város egyik gazdag malomtulajdonosa, Back (Bach) Hermann nevéhez fűződik. Ahogy az 1. ábrán is látható, gyakorlatilag a mai Belváros körüli járat vonala rajzolódik ki, amely egyedül a Káptalandombot nem kerülte meg. Az 1885. évi tervezet szerint a közúti vasút a Káptalandomb lábától indult volna és a Duna-parton érte volna el a Dunagőzhajózási Társaság kikötőjét. Itt délnek fordulva a Homokgödör utcán ment volna a vaspálya egészen a Császár útig. Alternatív terv szerint az akkori Pálffy vagy a Schwarzenberg utcákon is vezethettek volna dél felé a vágányok. A vágányok nyugatra fordultak és a Császár úton végigmentek volna, szinte a Rába partjáig. A folyó kanyarulata előtt azonban a Gyár utcán északra fordulva az akkor már megépült Sétatéri-hídig feküdtek volna, majd a karmeliták temploma előtt elhaladva a Király utcán végig a Széchenyi-tér sarkán bekanyarodva érték el a kiindulópontot, a Felső-Duna utca végében, a Duna partját. Célszerű a mai térkép alapján is leírni a vonalvezetést a jobb érthetőség kedvéért: a végállomás a mai Révfalui-híd (Kossuth-híd) lábánál lett volna, ahonnan a Duna-parton vezettek volna vágányok nagyjából a mai Széchenyi - hídig, ahol délre fordulva a 14-es főúton a bevásárlóközpont előtti körforgalomnál kanyarodott volna az Árpád útra. Az alternatív útvonal egyébként a mai Kiss János, illetve Tartsay Vilmos utcákon lett volna dél felé. Az Árpád út vége előtt észak felé fordultak volna a vágányok a Jókai utcán, így érve el a Rába-partot, pontosabban a Bécsi kapu teret. A karmelita templom előtt elhaladva a Király utcába érkeztek volna a kocsik, majd az utca végén, a Széchenyi téren északra fordulva érték volna el a Jedlik utca végében a Duna-partot.8 Back Hermann első közúti vasúti terve értékelésénél kiemelendőnek tartom, hogy elkerülte a Magyar Kir. Államvasutak pályaudvarát, ugyanakkor a dunai kikötőt a szeszgyárral összekötő vágányok, illetve annak továbbépítése a MÁV „állami” vágányaiig, mindenképpen a gazdaság szereplőinek a szállításokkal kapcsolatos gondjait is orvosolta volna. Ez a tervezet egyelőre azonban nem alsó- vagy felső áramszedővel működő villamosról, hanem egy közúti vasútról szólt, amelynek 4,5 méteres mozdonyát gőzerővel hajtották volna. 6 BORBÍRÓ-VALLÓ 1956, 256-261.0.; HONVÁRI 1997, 116. o. 7 1. ábra a képmelléklet 147. oldalán. 8 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium, Útépítészeti, vízépítészeti és vasúti szakosztály (a továbbiakban: K 173) Vasúti műszaki dokumentációk — Győri közúti vaspálya tervei (1363. csomó) 99
