Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város
Szakái Gyula lősök számának nagyon magas volta, továbbá jeleztek még négy éttermet is a vendéglátás szférájában. Ide sorolható még a 22 feljegyzett kávéház. A kiskereskedelem erősödését jelzi a rőfös kereskedők, fűszerkereskedők és a divatáru kereskedők magas létszáma. Az átalakuló városi szerepkört jelzi, hogy feljegyeztek 48 állatkereskedőt. Mint már kitértünk rá, a gabonakereskedelem után Győr váltott a közvetítő sertéskereskedelemre. A lakjegyzék jelölt még 104 fuvarost, taligást, akik szinte kizárólag a város Győr-szigeti részén éltek és döntően a település polgárainak szállítási igényeit elégítették ki. Az utca, mint a vállalkozási reprezentáció színtere A városiasodás, az urbánus értékrendek kiterjedése a szélesebb társadalmi csoportok felé közvetítette az új kereskedelmi és a vásárlási szokásokat. A jeles napokhoz köthető, regionálisnak tekinthető vásárok, de még a hetivásárok szerepe is visszaszorult, továbbá a házi készítésű termékek fokozatosan átadták helyüket a bolti áruknak. A divat és az általa diktált örökös változás meglepő gyorsasággal terjedt el a győri szinten értelmezett közép- és kispolgárság soraiban. Megjelentek a kicsiben árusító szaküzletek, majd a századfordulóhoz közeledve az áruház is. Megváltozott az utcák képe és hangulata. A kisiparosok műhelyei, a kiskereskedők üzletei a vásárlás mellett a látványosságnak, a kapcsolatok teremtésének, illetve a szabadidő eltöltésének a színterei is lettek egyben. Győr esetében a Baross — korábban Fehérvári - utca vált igazán a bevásárlás centrumává. A vele párhuzamos, hasonló hosszúságú, illetve az ezeket keresztező kisebb utcák szerepe, presztízse sokkal csekélyebb volt. Jelenlegi vizsgálatunkba a Baross utca mellett, a vele párhuzamos Deák, a rájuk merőleges Andrássy és Király utcát elemeztük. 1905-ig ugyan Győr-Sziget önálló település volt, de földrajzilag és funkcionálisan igazában Győr részét képezte. így a leghosszabb és legfontosabb utcáját (Fő- majd Kossuth utca) is megvizsgáltuk. 1877-ben a korabeli Győr központját kétségkívül a Baross út jelentette. A bő 400 méter hosszúságú területen 53 vállalkozás működött, 25 foglalkozási csoporttal. A gabonakereskedelem már lecsengőben volt, de mégis nyolc tekintélyes gabona- és két ugyancsak ismert lisztkereskedő képviselte a múltat. Utánuk következtek a rőfösök és a norinbergiek hat vállalkozással. Az ügyvédek öten, a fűszerkereskedők pedig négyen voltak. A már lecsengő régi világ és a megújulni készülő modern település határán volt az 1870-es évek végén Győr. Míg a régi nagykereskedők uralták az utca elejét, a kiskereskedők többségének az út közepén vagy a végén volt az üzlete vagy tartós bérleménye. Ha a vállalkozók vallási összetételét vizsgáljuk, akkor a zsidó származásúak arányát megközelítően jó becsléssel 30%-ra tehetjük. 52
