Győr a modellváltó város 1867–1918. Források a dualizmus kori Győr történetéből - Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 33/2011 (Győr, 2011)
I. Szakál Gyula: Győr a modellváltó város
Szakái Gyula 23. Szódagyárak, a) Weisz Hermann czégé, üzletvezető Reiner Ignácz, gépész Muszka Pál, 7 személlyel, b) Krämer Henrik czégé, c) Skroauer Péter czégé, d) Szollár Lajos czégé, e) Prohászka Ede gyógyszerészé. 24. Ruggyant-bélyegző gyár és vésőintézet. Tulajdonos Fridemann S. 25. A győri villamos vasút. Nagel Arnold ny. alezredes és Paupier Sándor gépészmérnök a villamos vasútra kértek előmunkálati engedélyt. Az ügy már a magasabb fórumok elé került, s a győri kereskedelmi és iparkamara most adja le véleményét az iránt, vajon a villamos vasút városunkban rentábilis lehet-e vagy sem. A villamos vasút a legkorszerűbb, legkényelmesebb és legelegánsabb módját teszi lehetővé a forgalomnak. A győri villamos vasút külvárosainkat közelebb hozná a központhoz, de egyben a győri nyaralótelepek létesítésére és különösen Szabadhegy irányában való fejlesztésére is nagy hatással lenne. A korábbi szakirodalom másik tévedése a gyáralapítók származásának azonosítása. Valóban igaz, hogy Kohn Adolf, Meller Ignácz, Stirling Tóbiás, Richards Richárd nem Győrben születtek, de életük, családi kötődésük mégis a városhoz kapcsolta őket. A győri társadalom kispolgári csoportjai Eddig a helyi társadalom elitjéről írtunk, akiknél az anyagi javak és döntések már korábban akkumulálódtak. A jövedelmi viszonyok vizsgálata és az országos szintekkel való összevetése jelzi, hogy mindössze tucatnyi győri gazdag vállalkozó vagyona mérkőzhetett a fővárosi elitével. Ugyanakkor a dunántúli kisvárosok tehetős polgárainál jóval gazdagabbak voltak. Ez a helyzet jelölte ki a helyi értelemben meghatározható közép- és kispolgárság helyét. Vázsonyi Vilmos a város parasztjának nevezte a kispolgárokat, a kisiparosokat, szatócsokat, piaci árusokat, „akik vidékerőként veszik körül a polgári társadalmat”.36 A középosztály társadalmi útkereszteződésének is tekintik, ahol a különböző irányból, csoportokból érkezők találkoznak. A monarchia gazdasági fellendülése és mikroszin- ten is érezhető anyagi gyarapodása kiformált egy „iparos romantikát”, ami a függetlenség nimbuszát jelentette. Nem függünk az államtól, sem másoktól, jelenünket és jövőnket saját magunk kovácsoljuk. A győri nyilvánosság különböző fórumain nagyon karakteresen jelentek meg ezek a vélemények. A gyárak száma duplájára emelkedett az iparosoké két és félszeresére. Az iparvárossá válás útja a modern polgári társadalommá válás volt. 1900- ban a törvényhatósági jogú városok közül Győr mutatta Miskolc után a legpolgárosultabb társadalomszerkezetet. 36 Idézi L. Nagy Zsuzsa (1997): A haszonból élő kispolgár. Kisiparosok és kiskereskedők a két világháború közötti Magyarországon. Multiplex Media, Debrecen, 25. o. 48
